Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-08-03 / 5. szám
A lakóház-privatizációk hatalmas lyuka A nyolcvanas évek második felében felgyorsult, a rendszerváltás idején átmenetileg megtorpant, napjainkra pedig általánossá vált a lakóépületek elidegenítése. A bérlők tulajdonossá váltak, a lakó- közösségek társasházzá alakultak, a házmesterek pedig útban vannak. Nem így az egykori házmesterek szolgálati lakásai. Azokra minden érdekelt igényt tartana)! 1991 szeptembere előtt a szolgálati lakások a társasházak osztatlan közös tulajdonába kerültek, ettől az időponttól, az Önkormányzati Törvény vagyonrendeletének hatályba lépésétől kezdve már önkormányzati tulajdonban maradtak, önálló telekkönyvi albetétben. A különbség az, hogy a VII. kerületi Önkormányzat felkínálja a volt házmestereknek a megvásárlás lehetőségét, míg a közös tulajdonban lévő volt szolgálati lakások jóhiszemű jogcím nélküli lakóit sok helyen legszívesebben kitennék az utcára. A jogszabályi „hézagból", vagy a nem egységesen értelmezett törvényi rendelkezésekből származó, létbizonytalanságot okozó helyzetből mindenképpen ki kell jutni. A rendezetlen helyzetű házmesteri lakások általában ott élő családokat érintenek. A magántulajdon szentségének bűvöletében sem lehet megfeledkezni az emberiességről, különösen nem, ha a szenvedő alanyok akaratuk ellenére, önhibájukon kívül kerültek kutyaszorítóba. Mi lesz a házmesterekkel? Ezt igyekeztünk megtudni a volt 1KV jogutódja, az Erzsébetvárosi Ingatlan-karbantartó Vállalat (ERIK) üzemeltetési vezetőjétől, Hollós Judittól, valamint az Erzsébetvárosi Önkormányzat Tulajdonosi Felügyeleti Bizottsága elnökétől, Lendvai Bélától.- Erzsébetváros Önkormányzatának Kép- viselő-testülete az 52/1993(IV.8.) számú határozatában kötelezte a Tulajdonosi Felügyelő Bizottságot, hogy a szolgálati lakások helyzetének rendezése ügyében - ami az ismert elidegenítési „lyukak" miatt keletkezett - kezdeményezze a társasházi lakóközösségeknél peren kívüli egyezség megkötését - mondta Lendvai Béla.- Mi ennek az eredménye?- A legtöbb társasházi közösség megértéssel fogadta az ERIK igazgatójának felkérő levelével ötféle változatban kiküldött önkormányzati megoldási javaslatokat. Ebből négy peren kívüli, az ötödik peres úton történő rendezést vázolt fel lehetőségként, egy 6. számú melléklet pedig arra az esetre vonatkozik, ha a szolgálati lakás ügye már végérvényesen megoldódott Természetesen az érintett volt vagy jelenleg is aktívan foglalkoztatott házmester egyetértő aláírásával ellátva. Próbaperek- Volt, ahol félreértették a megoldásra tett ajánlatot - hallottuk Hollós Judittól. - Azt hihették, hogy az Önkormányzat a magán- tulajdonosok tulajdonára is rendelkezett határozatában, holott erről szó sincs: csak az önkormányzati tulajdonrészekről döntött - és dönthetett -, de mivel a társasházak vegyes tulajdonúak, az Ónkormányzatnak mindenhol van különböző mértékű tulajdonrésze. Az ERIK Vállalat feladata az önkormányzati ingatlanvagyon működtetése, üzemeltetése. Mivel a házmesterlakások ügye „a levegőben lóg", valamelyik félnek konstruktív módon lépni kellett. Ezt szolgálja az említett határozat. A rádióból közismert, a kerületben lakó jogász például udvarias levélben „tamáskodik" a rendezési ajánlattal kapcsolatban. Most válaszoltunk a levélre, leszögezve, hogy az ERIK, a régi IKV-val ellentétben, tulajdonosi jogokat nem gyakorol ugyan, de az önkormányzat vállalataként a házmester munkáltatója, így mindenképpen az egyik megállapodó félként szerepel a rendezésben.- Voltak már úgynevezett próbaperek ilyen ügyben!- Igen, jogerős ítéleteket is kimondott már a bíróság - veszi át a szót a Felügyeleti Bizottság elnöke. - Ezek általánosítható lényege: a szolgálati lakások problémáját, az ott lakók elhelyezését a tulajdonostársaknak kell megoldaniuk, márpedig a társasház-közös- ségek esetében az önkormányzat ugyanúgy tulajdonos, mint az öröklakások gazdái. Ha valami törvényes, még lehet erkölcstelen!- Milyen „örökséget" vett át az ERIK az Ingatlankezelő Vállalattól?- A társasház-kezelőség ügyeit illetően katasztrofálisát - folytatja Hollós Judit. - Csak a társasházi elszámolások három-négyéves lemaradását fél év alatt kellett volna rendbetennünk. Állítom, hogy az iratokat szándékosan összekeverték. Ä társasházakkal a legtöbb nézeteltérésünk is ebből adódik. Jellemzően semmilyen fontos téma nincs dokumentálva. Szóbeli ígérgetéseket kémek számon rajtunk. Meggyanúsítottak már bennünket azzal is, hogy szándékosan tüntettük el az írásbeli kötelezvényt bizonyos munkák elvégzésére. Érdekes módon a lakástulajdonosoknak sem volt meg az eredeti levelük a vállalásról. Az sem kevésbé érdekes - csatlakozott Lendvai Béla hogy ha egy üzemeltető, kezelő, karbantartó vállalat megtakarítást ér el az év végére. Ez röviden csak annyit jelent, hogy nagyon rosszul dolgoztak, nem költötték a házakra azt a pénzt, amit lehetett volna. Az érdekességhez tartozik az is, hogy az ERIK Vállalat jogelődje, az IKV ingyenes vagyonjegyeket osztott ki dolgozói között huszonkét millió forint értékben, évi minimum tíz százalékos osztalék fizetése mellett. Ezeknek az értékpapíroknak a visszafizetése éppen az Önkormányzat mandátumának lejárta idején kellene hogy bekövetkezzen, emire nem is volt és valószínűleg nem is lesz fedezet. Nem volnék meglepve, ha a főrészvényesek a régi vállalat vezetőivel lennének azonosak. Elosztogattak jókora összeget, amit az épületekre is költhettek volna. És mindezt teljesen törvényesen tehették. Szemléletváltásra van szükség, hogy Európa legsűrűbben benépesült lakóterülete, az Erzsébetváros házait ésszerűen, a minőségjavítás igényével lehessen működtetni, akár magán, akár önkormányzati többségű ingatlanokról van szó.- Ez a legsűrűbben lakott európai település- rész?- Igen, százezer ember lakik két négyzet- kilométeren! Ezért kell összefogni és az égető problémákat, így a szolgálati lakások kérdését is közösen, törvényesen és megnyugtató módon egyszer és mindenkorra megoldani. F. Gy. I.- Szörnyen kiányzik a kázmestemé asszony, micsoda zaftos pletykákéit tudott a lakókróll 1993/5. SZÁM ERZSÉBETVÁROS 11
