Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-08-03 / 5. szám
A mindenható pénzügyek Nagy mágus a pénz. Ahogy fütyül, úgy táncolunk. Senki sem marad ki a körből. Van, aki veri. Van, aki felveri. És van, aki elveri: ha van elég, azért, ha nincs elég, akkor meg pláne. Vajon az önkormányzatnál ki dönti el, hogy hová kerüljön? Magyarul: ki határoz a kerületben a pénzügyekről? Kérdésemmel Rózsáné dr. Lupkovits Mariannhoz, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB) elnökéhez fordultam.- A képviselő-testület költségvetési bizottsága és a Polgármesteri Hivatal határoz a pénzügyekről. A költségvetés előkészítésében részt vállal a költségvetési bizottság, a hivatal kidolgozza a tervezetet, a polgármester előterjeszti a képviselő-testületi ülésen. Ha a testület elfogadja, rendelet lesz belőle, és nem marad más feladat, „csak" végre kell hajtani. A PEB-nek az a dolga, hogy ellenőrizze a költségvetés végrehajtását.- Hányán dolgoznak a bizottságban?- Hárman vagyunk: Balogh Imre és Pencz jános a munkatársaim. De vannak külső munkatársak is, ugyanis specialistát igénylő feladatokra szakértőket kérünk fel. A bizottságnak hárommillió forintot adott az idén erre a költségvetés, ezzel biztosítja az önkormányzat a pénzügyek helyi kontrollálásának lehetőségét.- Mikor bízta meg Önt a képviselő-testület e bizottság vezetésével?- 1992 áprilisában, tehát több mint egy éve. Munkánk eredményessége kezd körvonalazódni, találtunk néhány olyan pontot, amelyből kiindulhatunk, hogy sikeresebb pénzügyi évet zárjon az önkormányzat a tavalyinál.- Mik ezek a pontok?- Csak a legfontosabbakat említem most: az önkormányzatnak precízebb, pontosabb számviteli nyilvántartási rendszerre van szüksége, azért, mert az önkormányzat teljes pénzügyi helyzetét egy évnél rövidebb időközönként nehéz áttekinteni. Rendkívül fontos, hogy a képviselők - s ezen keresztül a lakosság is - betekintést kapjanak a gazdálkodásba, hogy tudják például, mi az oka annak, ha a költségvetés kiadási és bevételi oldala elmarad a tervezettől. Mint tavaly, amikor az év végi zárszámadásban nem egyezett meg a kiadási és a bevételi oldal, mégpedig úgy, hogy - szerencse a bajban - a kiadás kevesebb volt, mint a bevétel, körülbelül nyolc százalékkal. Ez azt jelenti, hogy több száz millió forinttal kevesebbet költöttünk el, mint lehetett volna. Ennek oka pedig az: nem tudta az önkormányzat, pontosan hol tart, így visszafogta a kiadásait, nehogy túlköltekezzen. Ez nem tartható, legalább azt költsük el, amennyi van.- Úgy tudom, az Állami Számvevőszék is ellenőrizte az önkormányzat 92-es számadását. Milyen eredményre jutott?- Talált számviteli hiányosságokat: az ön- kormányzat vállalkozási tevékenysége, a befektetések nyilvántartása nem a Számviteli Törvény előírásai alapján történt. A PEB-nek ezzel az a dolga, hogy sürgesse a hiányosságok korrigálását, mert a törvény nem véletlenül követel pontosságot. Egyébként elkészült már az intézkedési terv, hogy a hivatal kiküszöbölje a hibákat.- Mit emelne még ki a tavalyi zárszámadásból olyasmit, ami a kerület lakóit közvetlenül érdekli?- A lakosságot közvetlenül is érintő kérdés a lakásalapnak nem a tervezett szerinti gyarapodása, 58 százalékát érte csak el az előirányzottnak. Bizottságunk ez évi egyik vizsgálata éppen arra irányul, hogy kiderítse, miért lassult le a lakáseladás folyamata. Lehet az az oka, hogy egyre gondosabban készítik elő a szerződéseket, de lehet, hogy a hivatal nem elég dinamikus.- A PEB-nek milyen aktuális feladata van még az idén?- A Hársak Kft. tevékenységét fogjuk megvizsgálni. Ez a társulás 1991-ben jött létre (folytatása a 14. oldalon) Új idők újfajta szakembereket követelnek, azokat pedig nem lehet csak úgy, egy szóra „előhúzni a fiókból" Vagy talán szükség lett volna rájuk korábban is, de az évtizedek során megcsontosodott, konzervatív képzési rendben - nem is gondoltak rá. Például arra, hogy város- és településfejlesztéshez mérnöki és földrajzi képesítésű, felsőfokú végzettségű- s hozzátehetjük: vezetői munkakörökre is alkalmas- szakemberek kellenek. S minél szembetűnőbb városaink - nem utolsó sorban Budapest - „lerobbantsá- ga", annál sürgetőbb a szükség. így gondolja ezt dr. Hahn György is, aki most nagy fába vágta a fejszéjét. Nem is csak saját akaratából, de őszinte örömmel.- Úgy kezdődött - mondja -, hogy tavaly júniusban védtem meg nagydoktori disszertációmat természet- földrajzi témából. Utána megkerestek a miskolci egyetemről, elmondták, hogy geográfus-mérnökképzést indítanának a bányamémöki karon, s felkértek, hogy vállaljam el a tanszék vezetését. A feltételes módból immár kijelentő mód lett: a képzés ez év őszén megindul. Dr. Hahn György pedig - Erzsébetváros Képviselő- testületének tagja - megkezdi „kétlaki" életét.- Továbbra is, változatlanul részt akarok venni az önkormányzati életben. A hét első három munkanapján Miskolcon leszek, csütörtökön és pénteken Budapesten. Különösen a csütörtöki nap fontos, mert egyik héten fogadónapom van, a másikon pedig testületi ülés és egyikről sem fogok hiányozni. Nem is tudná megállni, hogy „kikapcsolódjék", hiszen egyike a legaktívabb kerületi képviselőknek. Annak idején falragaszokon hívta fel választóit, hogy akit érint a lakóházak privatizálása, jöjjön el a Erzsébetvárosi képviselő - miskolci professzor ' képviselő-testület ülésére, mondja el ott is a véleményét. - Éppen az itt szerzett tapasztalataim alapján állítom, hogy a geográfus-mérnökök képzésére nagy szükség van. Onnan kezdve, hogy egy újonnan tervezett épület hogyan illik a környezetbe, hogy milyen az altalaj, amire építkezni akarnak, egészen a szociálpolitika, egészségügy, kultúra megszervezéséig és megalapozásáig sokminden tartozik a városi mérnökre. Mi pedig tulajdonképpen városi mérnököket akarunk képezni. Eddig ugyanis csak földrajztanári diplomát lehetett szerezni. Miskolcon pedig azt sem - bizonygatja az új tanszék felállításának fontosságát dr. Hahn György. Szinte „csak úgy zárójelben" árulja el, hogy családi tradíciók is kötik ehhez a pályához: nagyapja városi mérnök volt a most másodszor is szomorúan híres Szarajevóban.- Van-e, vagy várható-e érdeklődés az új szak iránt?- Minden propaganda nélkül kezdtük meg a földrajz- környezettan tanszék szervezését - válaszol. - Máris van 9 másod- és 68 elsőéves hallgatónk. Úgy gondoljuk, hogy évente mintegy 30 geográfus-mérnököt bocsát ki az egyetem, s ez nagyjából elég Eszak- Magyarországon. De jelentkeznek Erdélyből és a többi környező országból is magyar fiatalok, az ő képzettségük ott is hiányt pótol. Öt év a tanulmányi idő, mint a legtöbb egyetemen, ebből a második „félidő" a szűkebb értelemben vett mérnök-geográfus képzés, előtte az általános mérnöki tudományokkal ismerkednek meg a hallgatók. Nemzetiségi földrajzot, vallásföldrajzot is tanulnak - sok mással együtt - az új tanszéken. Aztán jön majd a gyakorlat, remélhetőleg (ha addigra lesz rá pénz is) sok-sok városfejlesztés. De ne szaladjunk ennyire előre. Most csak - sok sikert kívánunk az új tanszéknek és erzsébetvárosi vezetőjének. _ n j 10 ERZSÉBETVÁROS 1993/5. SZÁM
