Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 4. szám

Hatékonyság és ésszerű gazdálkodás kos önkormányzati kezelésben van. A 332 ve­gyes tulajdonú épület közül 92-ben önkormány­zati többség, 240-ben magántulajdonosi többség van, amelyet 168-ban külső közös képviselő kezeli az épületet. A hat gondnokság csak a tisz­ta, vagy többségi tulajdonú önkormányzati épü­letek kezelését látja el, a magántulajdoni több­ségű épületek kezelését maguknak kell fölvál­lalniuk, az ERIK pedig viseli az önkormányzati tulajdonú lakások közös költségeit. A „fogyókúra" további „áldozatai"- A másik karcsúsított terület az anyag- gazdálkodás. Az anyaggazdálkodási osztályt, a nagy központi raktárait és a kisebb raktárakat (rengeteg raktárossal) teljesen felszámoltuk, egyetlen kis készenléti raktárunk van: a gyors- szolgálaté. Az ERIK összes anyagszükségletét egy általunk megbízott kft. nagykereskedelmi áron, 24 órán belül szállítja a helyszínre. Féléves tapasztalatunk azt mutatja, hogy ez a forma si­keres, olcsóbb, s nem ad alkalmat vissza­élésre.- Azt mondta, a leltár szerinti átadás a mai napig nem történt meg?- Hosszú éveken keresztül nem volt igazi leltár a vállalatnál. Csak darabra leltároztak, de hogy az a tétel ötven vagy ötvenezer forint értéket képviselt, azt nem tüntették fel. Átfogó leltárt ké­szítettünk, így derült fény arra, hogy bi­zonyos területeken több százezer forin­tos leltárhiányok keletkeztek, amelyek­nek okait vizsgáljuk. Féléves munkával minden területen tiszta leltárt csinál­tunk. Minden egységnél, minden dol­gozónál új, tételes leltárt vettünk fel, a felelősséget aláírásukkal vállalták. Alaposan megnyirbáltuk a felújítási, rehabilitációs tevékenységet folytató műszaki területet is. A régi négy osztály helyett ma csak egy működik, amely összefogja a fent említett műszaki tevékenységeket. Nem flancolunk, takarékoskodunk!- A gyorsszolgálat (amely azelőtt javítási, karbantartási munkát és hibaelhárítást is vég­zett) korábbi 170-180 fős állományát - egy vagy több szakmával bíró - 30 főre csökkentettük Csak hibaelhárítással foglalkoznak, s a bejelen­tést követő 24 órán belül a helyszínen vannak. Ez után az illetékes épület-gondnokság dolga a helyreállítás, amit külső (kerületi vagy fővárosi) vállalkozókkal végeztet el. így nem kell bért (TB-t) fizetni, raktárakat, öltözőket fenntartani, nagy mennyiségű anyagot tárolni, tehát sokkal gazdaságosabb. A gyorsszolgálat által korábban használt, 16- 17 literes fogyasztású, bűzös Zsuk gépkocsikat környezetkímélő, 6-7 literes fogyasztású - 3 évig garanciális - Citroenekre cseréltük Ezek csak annyiba kerültek, mint amennyit a Zsukok kar­bantartására kellett fordítani egy évben. Tehát nem flancolunk hanem takarékoskodunk! A kerület lakói hamarosan azt is látni fogják hogy a gyorsszolgálat emberei egységes öltözék­ben jelennek meg, s minden, a lakossággal kap­csolatba kerülő vállalati dolgozó névkártyás kitűzőt visel. Nyugodtan beengedhetik az illetőt.- Milyen épületállományt örököltek?- Az épületállomány nagy része a megépí­tése óta nem volt felújítva. Ezek többségükben a századfordulón épültek igen leromlott állapot­ban vannak Óriási pénzek kellenének ahhoz, hogy elfogadható állapotba kerüljenek. A jelen­legi pénzeszközeink azonban nem elégségesek látványos felújítási munkákra.- Milyen pénzből, mennyiből gazdálkodnak? Mire elég a pénzük?- A mi pénzforrásunk a lakbér és a nem lakás célú helyiségek bére. Ez egy évben 1136 millió forint, amely az ÁFA-befizetést követően 924 mFt. Ebből tartjuk fenn a vállalatot, ebből üzemeltetjük az épületeket, végezzük a javítási­karbantartási munkákat. Kintlevőségeink - lak­bér- és üzletbér tartozások, víz-csatorna díj-hát­ralékok- 1993. február 28-án 224 millió forintra rúgtak Ebből 32 millió a lakbér, és mintegy 192 millió a nem lakás célú bérlemények adóssága. Ezek behajtása akár évekig is eltarthat.- Kapnak pénzt az önkormányzattól is?- Kapunk, de megszabják, mire használjuk föl. Például ez év elején kaptunk 60 millió forin­tot a rehabilitáció befejezésére, 50 millió forintot az önkormányzat műszaki osztálya által kiadott kötelező határozatok végrehajtására, 10 millió forintot a lakosság által kezdeményezett korsze­rűsítések finanszírozására. Kaptunk még 8 mil­lió forintot a különböző felújítási munkák befe­jezésére. Ezeket külön számlán kezeljük, nem keveredhetnek a saját bevételeinkkel.- Visszaállítják a házmesterség intézményét?- Az. 1993. március 24-i adatok szerint 555 fő a házfelügyelők létszáma - mintegy 900 épület­re, bérük évente majdnem 200 millió forint. Az összesen 1249 szolgálati lakásból 55 üres. Olyan megoldást kellett keresni - és talán meg is talál­tuk -, hogy a házmesteri munka ne a szolgálati lakástól függjön. A házfelügyeletet vállalkozói alapon oldanánk meg. Vállalkozhat házfelügye­lő a szolgálati lakásból, de bárki a saját főbérle­ti lakásából is. Az ellenőrzés viszont igen szigo­rú lesz. Ez a megoldás bérmegtakarítást is jelent, mert költségként jelentkezik A pályázatot már kiírtuk (az Erzsébetváros 3. száma közölte). Megígérhetem, hogy a lakosság gondjain minél gyorsabban igyekszünk segítem, s a pa­naszokra határozott, konkrét választ adunk. A nemet is meg kell tudni mondani, mert ígér­getéssel sehová sem jutunk Ezt elvárjuk vállala­tunk minden dolgozójától. Hegedűs Eszter r--------------\ M indenkinek! van neve,,, \ Ha valaki csodálkoznék a fenti címen, mondván, hogy ilyen magától értetődő, ter­mészetes dolgot nem kell külön magyaráz­ni -, az sajnálatos tévedés áldozata. Mert az ugyan kétségbevonhatatlan tény, hogy születésünk után mindnyájunkat anya­könyveznek valamilyen néven, s az akkor, ott bejegyzett adatokat csak körülményes hivatali eljárással lehet megváltoztatni (még akkor is, ha az anyakönyvvezető I tévedett, ami ritkán ugyan, de előfordul). Ezt a nevet aztán hordjuk, akinek nem tetszik az, amit a szülei adtak neki, meg is változtathatja. De persze csak úgy, hogy egy másik név tartozik hozzá áltól fogva. Sf mindezek után és ellenére - mégis állítom, hogy egyesek úgy tesznek, mintha nem volna nevük. Leülnek levelet írni. Nemegyszer csu­pán azért, mert valakire vagy valamire haragusznak, s dühüket az ártatlan papí­ron töltik ki. No meg - a névtelen levél címzettjén. Aztán elszáll a dühük, s ma­gukban - netán baráti, többnyire kocsmai társaságban - jókat nevetnek azon, hogy aki megkapta az ő névtelen levelüket, most milyen mérges lehet. Esetleg szomorú. Mert a névtelen levélíró „jól megadta neki". Meg aztán válaszolni sem tud, így aztán rajta ragadnak a rágalmak Van olyan névtelen levélíró, aki - mi­vel újságnak, olykor éppen az Erzsébet- : városnak küldte el förmedvényét, igényt| tart arra, hogy sorait közöljék Pedig - ős- ■ régi szabály ez a magyar sajtóban - névte- * len levélnek papírkosárban a helye. Más az eset olyankor, amikor a levélíró | közérdekű vagy akár személyes ügyét,! sérelmét írja meg, de - az ok sokféle lehet, * a szerénységtől a bosszútól való félelemig 4 - nem szeretné, ha a neve megjelennék az I újságban. A szerkesztőségekben az az álta­lános gyakorlat - s ez így van nálunk is -, hogy a levélíró kívánságát tiszteletben tart-1 juk s ha nekünk megírta nevét és címét, de j nem óhajtja, hogy az nyilvánosságra kerül-, jön, erre megvan a lehetőség. Megírja leve­lében, vagy annak utóiratában, kísérőlevél-1 ben stb., hogy ez a kívánsága, s akkor az-J zal az immár országszerte szokásos for-1 mulával zárjuk a leközölt levelet, hogy 1 „név és cím a szerkesztőségben". így tehát a levélíró megőrzi inkognitóját, de a szer- s kesztőség tudja, hogy valódi erzsébetváro- * si (vagy akár máshol lakó) polgár panaszá-1 ról, sérelméről vagy éppen dicsérő sorairól | van szó. Tehát: neve mindenkinek van, s azt —* mint személyiségi jogot - tiszteletben tart- í juk. Várjuk és kérjük is a leveleket, minél| nagyobb számban. Ha úgy gondolják, tel- ' jes névvel és címmel, ha ezt nem akarják, a szerkesztőségben maradó aláírással közöl-1 jük azokat. A névtelen leveleknek azonban továbbra sincs és nem is lesz becsületük. V.E. 1993/4. SZÁM ERZSÉBETVÁROS 5

Next

/
Thumbnails
Contents