Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 4. szám
Hatékonyság és ésszerű gazdálkodás kos önkormányzati kezelésben van. A 332 vegyes tulajdonú épület közül 92-ben önkormányzati többség, 240-ben magántulajdonosi többség van, amelyet 168-ban külső közös képviselő kezeli az épületet. A hat gondnokság csak a tiszta, vagy többségi tulajdonú önkormányzati épületek kezelését látja el, a magántulajdoni többségű épületek kezelését maguknak kell fölvállalniuk, az ERIK pedig viseli az önkormányzati tulajdonú lakások közös költségeit. A „fogyókúra" további „áldozatai"- A másik karcsúsított terület az anyag- gazdálkodás. Az anyaggazdálkodási osztályt, a nagy központi raktárait és a kisebb raktárakat (rengeteg raktárossal) teljesen felszámoltuk, egyetlen kis készenléti raktárunk van: a gyors- szolgálaté. Az ERIK összes anyagszükségletét egy általunk megbízott kft. nagykereskedelmi áron, 24 órán belül szállítja a helyszínre. Féléves tapasztalatunk azt mutatja, hogy ez a forma sikeres, olcsóbb, s nem ad alkalmat visszaélésre.- Azt mondta, a leltár szerinti átadás a mai napig nem történt meg?- Hosszú éveken keresztül nem volt igazi leltár a vállalatnál. Csak darabra leltároztak, de hogy az a tétel ötven vagy ötvenezer forint értéket képviselt, azt nem tüntették fel. Átfogó leltárt készítettünk, így derült fény arra, hogy bizonyos területeken több százezer forintos leltárhiányok keletkeztek, amelyeknek okait vizsgáljuk. Féléves munkával minden területen tiszta leltárt csináltunk. Minden egységnél, minden dolgozónál új, tételes leltárt vettünk fel, a felelősséget aláírásukkal vállalták. Alaposan megnyirbáltuk a felújítási, rehabilitációs tevékenységet folytató műszaki területet is. A régi négy osztály helyett ma csak egy működik, amely összefogja a fent említett műszaki tevékenységeket. Nem flancolunk, takarékoskodunk!- A gyorsszolgálat (amely azelőtt javítási, karbantartási munkát és hibaelhárítást is végzett) korábbi 170-180 fős állományát - egy vagy több szakmával bíró - 30 főre csökkentettük Csak hibaelhárítással foglalkoznak, s a bejelentést követő 24 órán belül a helyszínen vannak. Ez után az illetékes épület-gondnokság dolga a helyreállítás, amit külső (kerületi vagy fővárosi) vállalkozókkal végeztet el. így nem kell bért (TB-t) fizetni, raktárakat, öltözőket fenntartani, nagy mennyiségű anyagot tárolni, tehát sokkal gazdaságosabb. A gyorsszolgálat által korábban használt, 16- 17 literes fogyasztású, bűzös Zsuk gépkocsikat környezetkímélő, 6-7 literes fogyasztású - 3 évig garanciális - Citroenekre cseréltük Ezek csak annyiba kerültek, mint amennyit a Zsukok karbantartására kellett fordítani egy évben. Tehát nem flancolunk hanem takarékoskodunk! A kerület lakói hamarosan azt is látni fogják hogy a gyorsszolgálat emberei egységes öltözékben jelennek meg, s minden, a lakossággal kapcsolatba kerülő vállalati dolgozó névkártyás kitűzőt visel. Nyugodtan beengedhetik az illetőt.- Milyen épületállományt örököltek?- Az épületállomány nagy része a megépítése óta nem volt felújítva. Ezek többségükben a századfordulón épültek igen leromlott állapotban vannak Óriási pénzek kellenének ahhoz, hogy elfogadható állapotba kerüljenek. A jelenlegi pénzeszközeink azonban nem elégségesek látványos felújítási munkákra.- Milyen pénzből, mennyiből gazdálkodnak? Mire elég a pénzük?- A mi pénzforrásunk a lakbér és a nem lakás célú helyiségek bére. Ez egy évben 1136 millió forint, amely az ÁFA-befizetést követően 924 mFt. Ebből tartjuk fenn a vállalatot, ebből üzemeltetjük az épületeket, végezzük a javításikarbantartási munkákat. Kintlevőségeink - lakbér- és üzletbér tartozások, víz-csatorna díj-hátralékok- 1993. február 28-án 224 millió forintra rúgtak Ebből 32 millió a lakbér, és mintegy 192 millió a nem lakás célú bérlemények adóssága. Ezek behajtása akár évekig is eltarthat.- Kapnak pénzt az önkormányzattól is?- Kapunk, de megszabják, mire használjuk föl. Például ez év elején kaptunk 60 millió forintot a rehabilitáció befejezésére, 50 millió forintot az önkormányzat műszaki osztálya által kiadott kötelező határozatok végrehajtására, 10 millió forintot a lakosság által kezdeményezett korszerűsítések finanszírozására. Kaptunk még 8 millió forintot a különböző felújítási munkák befejezésére. Ezeket külön számlán kezeljük, nem keveredhetnek a saját bevételeinkkel.- Visszaállítják a házmesterség intézményét?- Az. 1993. március 24-i adatok szerint 555 fő a házfelügyelők létszáma - mintegy 900 épületre, bérük évente majdnem 200 millió forint. Az összesen 1249 szolgálati lakásból 55 üres. Olyan megoldást kellett keresni - és talán meg is találtuk -, hogy a házmesteri munka ne a szolgálati lakástól függjön. A házfelügyeletet vállalkozói alapon oldanánk meg. Vállalkozhat házfelügyelő a szolgálati lakásból, de bárki a saját főbérleti lakásából is. Az ellenőrzés viszont igen szigorú lesz. Ez a megoldás bérmegtakarítást is jelent, mert költségként jelentkezik A pályázatot már kiírtuk (az Erzsébetváros 3. száma közölte). Megígérhetem, hogy a lakosság gondjain minél gyorsabban igyekszünk segítem, s a panaszokra határozott, konkrét választ adunk. A nemet is meg kell tudni mondani, mert ígérgetéssel sehová sem jutunk Ezt elvárjuk vállalatunk minden dolgozójától. Hegedűs Eszter r--------------\ M indenkinek! van neve,,, \ Ha valaki csodálkoznék a fenti címen, mondván, hogy ilyen magától értetődő, természetes dolgot nem kell külön magyarázni -, az sajnálatos tévedés áldozata. Mert az ugyan kétségbevonhatatlan tény, hogy születésünk után mindnyájunkat anyakönyveznek valamilyen néven, s az akkor, ott bejegyzett adatokat csak körülményes hivatali eljárással lehet megváltoztatni (még akkor is, ha az anyakönyvvezető I tévedett, ami ritkán ugyan, de előfordul). Ezt a nevet aztán hordjuk, akinek nem tetszik az, amit a szülei adtak neki, meg is változtathatja. De persze csak úgy, hogy egy másik név tartozik hozzá áltól fogva. Sf mindezek után és ellenére - mégis állítom, hogy egyesek úgy tesznek, mintha nem volna nevük. Leülnek levelet írni. Nemegyszer csupán azért, mert valakire vagy valamire haragusznak, s dühüket az ártatlan papíron töltik ki. No meg - a névtelen levél címzettjén. Aztán elszáll a dühük, s magukban - netán baráti, többnyire kocsmai társaságban - jókat nevetnek azon, hogy aki megkapta az ő névtelen levelüket, most milyen mérges lehet. Esetleg szomorú. Mert a névtelen levélíró „jól megadta neki". Meg aztán válaszolni sem tud, így aztán rajta ragadnak a rágalmak Van olyan névtelen levélíró, aki - mivel újságnak, olykor éppen az Erzsébet- : városnak küldte el förmedvényét, igényt| tart arra, hogy sorait közöljék Pedig - ős- ■ régi szabály ez a magyar sajtóban - névte- * len levélnek papírkosárban a helye. Más az eset olyankor, amikor a levélíró | közérdekű vagy akár személyes ügyét,! sérelmét írja meg, de - az ok sokféle lehet, * a szerénységtől a bosszútól való félelemig 4 - nem szeretné, ha a neve megjelennék az I újságban. A szerkesztőségekben az az általános gyakorlat - s ez így van nálunk is -, hogy a levélíró kívánságát tiszteletben tart-1 juk s ha nekünk megírta nevét és címét, de j nem óhajtja, hogy az nyilvánosságra kerül-, jön, erre megvan a lehetőség. Megírja levelében, vagy annak utóiratában, kísérőlevél-1 ben stb., hogy ez a kívánsága, s akkor az-J zal az immár országszerte szokásos for-1 mulával zárjuk a leközölt levelet, hogy 1 „név és cím a szerkesztőségben". így tehát a levélíró megőrzi inkognitóját, de a szer- s kesztőség tudja, hogy valódi erzsébetváro- * si (vagy akár máshol lakó) polgár panaszá-1 ról, sérelméről vagy éppen dicsérő sorairól | van szó. Tehát: neve mindenkinek van, s azt —* mint személyiségi jogot - tiszteletben tart- í juk. Várjuk és kérjük is a leveleket, minél| nagyobb számban. Ha úgy gondolják, tel- ' jes névvel és címmel, ha ezt nem akarják, a szerkesztőségben maradó aláírással közöl-1 jük azokat. A névtelen leveleknek azonban továbbra sincs és nem is lesz becsületük. V.E. 1993/4. SZÁM ERZSÉBETVÁROS 5
