Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3. szám
ALMA&SY TERI SZABADIDŐ KÖZPONT Almássy térijubileum Háromnapos örömünnep Háromnapos eseménysorozattal ünnepelték az Almássy téri Szabadidő Központ 10. születésnapját. A ház dolgozói alaposan kitettek magukért, olyan programparádét állítottak össze, amelyben minden korosztály megtalálta a neki valót. A május 6-án, 7-én és 8-án lebonyolított jubileumi buli nagyszerűen tükrözte az intézmény sokszínűségét, egy évtized sikereit. A csütörtöki megnyitó igen mértéktartó volt, a szokatlan kávés pohárköszöntővel. Itt a Szabadidő Központ támogatói, képviselői és törzsvendégei jelentek meg. Délután a ház hajdani és jelenlegi dolgozói „sajátították ki" az ünnepet, nagyon jó hangulatban, sok-sok bolondozással. Május 7-én viszont komoly tanácskozás zajlott le. Azokról a problémákról volt szó, amelyek, nemcsak a Szabadidő Központ, de az egész hazai kultúra helyzetét terhelik. Természetesen a rossz gazdasági helyzet, a pénztelenség okozta válság volt a téma és azoknak a lehetőségeknek a felvázolása, amelyek segítségével remélhető a kilábalás a „gödörből". Vitányi Iván arról beszélt, hogy manapság a kultúrával foglalkozó aktivisták idejének nagy részét az tölti ki, hogy támogatók után, szponzori pénzekért kell szaladgálniuk. Ez megalázó, de a gazdasági helyzet rákényszeríti a vezetőket, ha valamilyen szinten fenn akarják tartani létesítményeiket, s nem utolsó sorban a magyar kultúrát, az értékeket. Kora délután, mintegy az esti program bevezetéseként, a nép- művészeti, népzenei, táncházas rendezvények helyzetét tekintették át a résztvevők. Elsősorban szakmai kérdésekről vitatkoztak, de itt is szó esett a gazdasági bajokról, a népművészet mai funkciójáról és ezen belül arról, hogy milyen nagy szükség van rá napjainkban. A második napot a Folk Est zárta le. A hajnalig tartó színes kavalkádban szinte mindenki fellépett, aki számít ebben az ezerarcú műfajban. Nehogy bárki is megsértődjék, mert nem említjük külön a nevét, inkább maradjunk annál, hogy ennyi boldog, táncoló-mulató embert ritkán lehet együtt látni. A nagyszerű műsor méltán aratott nagy sikert. Már kora reggel élénk mozgolódás támadt a téren és az Almássy utcában, ahol az amatőr képzőművészek kirakodóvására és seregszemléje csábítgatta az érdeklődőket. A festőkkel, grafikusokkal együtt a bőrdíszművesek, keramikusok is elhozták alkotásaikat. Jó volt látni, milyen sok közöttük az ifjú művészpalánta; a képzőművészet utánpótlása minden bizonnyal biztosított, de itt is az anyagiakról kell szót ejteni: pénz kellene, hogy gondtalanabbá - vagy legalább kevesebb gonddal - alkothassanak. A kirakodóvásárral egyidejűleg zajlott a téren - délelőtt 10 órától - a Bohóckavalkád. Soksok csemete tolongott szájtátva a színpad előtt, hogy megcsodálja Laci bohóc, Ali bohóc és a Mollini bűvész-show mulatságos alakításait. Délután 3 óra tájban ugyanitt a 100 Folk Celsius country legénysége szórakoztatta a nagyérdeműt vidám gyermekprogramjával. Benn, az épületben közben megkezdte élő adását a Rádió 11. Kovács Géza László műsorvezető mikrofonja elé egymás után sorjáztak az illusztris vendégek és a Szabadidő Központ „régi bútordarabjai". Többek között Orbán József zenész, az Exotic együttes tagjai és a La- dánybene 27 legénysége is mesélt az Almássy téri kezdetekről. Ahogy közeledett az est, úgy nőtt a tömeg és a Cadillac együttes rock and roll utcabálján már tekintélyes tömeg ropta önfeledten. Ezalatt az épület koncerttermében egy egészen más műfaj rajongói gyülekeztek: zárásként az úgynevezett alternatív muzsika képviselői nyújtottak izgalmas élményt. A Nulladik Változat nyitotta a programot, majd a ritkán látható formáció, a Vágtázó Haíottkémek következett. Sajnos, az utolsó csapatra, az amerikai és angol tagokkal megerősített Fuchsia's Fall-ra már megcsappant a nézők száma, de akik maradtak, nagyszerű zenei csemegében részesültek. Mindent összevetve: ez a háromnapos jubileumi ünnepség igazán jól sikerült, a rendezőséget és a ház összes dolgozóját dicséret illeti a kifogástalan (és ami nem lényegtelen: ingyenes) programokért. Mást nem is kívánhatunk az Almássy téri Szabadidő Központnak, mint azt, hogy tíz év múlva is találkozzunk újra, itt, ugyanilyen jókedvűen, de sokkal kevesebb gond okozta redővel a homlokunkon! S.L. 1993/3. SZÁM ERZSÉBETVÁROS 13
