Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-21 / 12. szám
KITEKINTŐ Islingtonban jártunk Islington (London egyik városrésze) önkormányzata pályázat útján a brit külügyminisztériumtól pénzt kapott a kelet-európai átalakulás támogatáséira, közelebbről Erzsébetvárossal való együttüködésre. A támogatás a tapasztaltszerzések, ismeretek átadásának közvetlen költségeit fedezi. Ennek keretében utazott Londonba - az angolok májusi, budapesti útját viszonzandó - október közepén a képviselő-testület részéről Ko- romzay Annamária, Haller Gyula, Kató Benedek, Pencz János, a hivatal részéről pedig dr. Csepeli Ágota és Gosztonyi Géza. Az utazás célja az volt, hogy tanulmányozzuk, Islingtonban miként oldották meg az önkormányzati munkának a lakosságot közvetlenül érintő tevékenységeinek decentralizálását. Az emberközeli hivatal A két kerület méreteiben, valamint néhány speciális helyi jellemzőjében (kultúra, tradició stb.) eltér ugyan a mienktől, jellegében azonban sok a hasonlatosság. Az angolok mindig is jó szervezők voltak, másként nem is válhattak volna a világ egyik meghatározó tényezőjévé. Náluk minden szervezett, - nyoma sincs az úgynevezett szemellenzős merevségnek - gördülékeny, hatékony, gazdaságos és gyakorlatias, de nem túlszabályozott a munka. A tapasztalatszerzés során szociális szolgáltatásaikat elemeztük ki, szervezeti felállásában, irányítási módszerében, és gyakorlati megvalósításában egyaránt, hogy mit értek el a nyolc éve elkezdett átalakításban. Islingtonban az un. neighbourhood centert vezették be, szó szerint szomszédsági központ-ot jelent magyarul, ami semmitmondó, de a funkció, a módszer és a cél leírása azonban magyarázatot ad rá. A hivatal, a lakosságot érintő szolgáltató ügyosztályait földrajzi értelemben vett területi elven felosztotta és kihelyezte, némi pszichikai többletet is hozzátéve az átalakításhoz. Ez talán úgy írható le, hogy itt vagyunk a szomszédban, segítünk. Olyasféle benyomást tett ránk, hogy az ottani önkormányzat elébe megy az állampolgárnak, a félúton találkozunk elven. A hangulata is újszerű volt, nem a mi fogalmaink szerinti módon hivatalos at- moszférájú. Tevékenységeik széleskörűek, a mindennapi élet problémáinak ügykezelését szinte teljesen I lefedik. A szociális segítségtől a lakásügyig minden egyhelyen van, még a lakbért is be lehet ott fizetni. Egy ilyen szomszéd- sági központ körülbelül 10.000 ember ügyes-bajos dolgát látja el. Az ügyintézés sokkal civilizáltabb, emberközelibb, ezért szinte bensőséges. Nincs zsúfoltság, sorbanállás, az ügymenet nem a mienkhez hasonló személytelen, gépies. A rászorulók támogatása is meglehetősen különbözik a mienktől. A rászorulók támogatása Igaz, ott más a szegénység fogalma, és létszámaránya is. Itt jegyzem meg azt is, hogy láttam támogatásra szorulókat, ellenben a tehetősebbek hivalkodó, irritáló rongyrázását nem tapasztaltam. Az egyén anyagi helyzete náluk annyira magánügy, hogy bármilyen formában való firtatása illetlenségnek számít, legyen az akár kérdés, akár panaszkodás, akár dicsekvés. Ezért kínosan is éreztük magunkat, mert ahhoz, hogy képet alkothassunk, az árak mellé a bevételt is ismerni kellett. Érdeklődésünkre nagyságrendi adatot kaptunk, többnyire körmönfont megfogalmazásban. Feltűnő, hogy a rászorultságot milyen alaposan vizsgálják, és milyen gondosan választják ki a megfelelő - segítséget jelentő - formát. A támogatáshoz jutási idő ezért általában hosszabb a mienknél. A természetbeni támogatást részesítik előnyben, ami étkeztetés, házigondozás, stb. Hasonlít hozzá a mi Családsegítő Központunk tevékenysége. A pénzbeni támogatás sem készpénzes, hanem például lakhatási támogatásként, tulajdonképpen jóváírás. Egyébként a rászorultsági ok megszűnésének bejelentését nem célszerű elmulasztani, mert határozottan szankcionálnak. Az alapvető ellenőrzés egyik célja a visszaélések kiszűrése, másik viszont az, hogy a rászoruló a vele való személyes törődéssel még lelki segítséget is kapjon a tárgyi mellé. Alap- szemléletük, hogy a rászoruló kapja, meg a rászorultság okának és mértékének megfelelő támogatást úgy, hogy azt pironko- dás nélkül, emelt fejjel elfogadhassa, igénybe vehesse és se annak ténye, se annak mértéke ne váltson ki semminemű ellenszenvet másokból. Megosztunk néhány tapasztalatot az angolszász szellem illusztrálása céljából. Working together. Magyarul együttdolgozás. Tartalmában a főnök és a beosztott viszonyát tükrözi. Ott a főnök feladata az, hogy a munkát szervezze, koordinálja, a feladatta] megbízottat, annak kompetenciáját meghaladó problémák felmerülésekor segítse. Nem a mi fogalmaink szerint ellenőriz, hanem az elvégzett munkát értékeli. Looking forward. Szó szerint előre nézni. A múlt kudarcain nem keseregnek, hanem az a hajó elment, nézzük, mit tehetünk a jövőben, - mindig az új kihívásra készülnek fel. Személyi felelősség. A feladattal megbízott olyan szabad kezet kap a végrehajtáshoz, amilyenről mi még álmodni sem merünk. A rendelkezésre álló erőforrásokkal szabadon gazdálkodik a megbízott, természetesen a jogszabályok, a gazdaságosság és egyéb - etikai - normák betartása mellett. Sikertelenség esetén viszont mellébeszélés, ürügyek, kifogások keresése nincs. Le kell vonnia a konzekvenciát. Nem szabad elfeledkezni a tájékoztatás minőségéről, sokoldalúságéiról sem. Az állampolgár különféle kiadvémyokból tájékozódhat, de az ügyintézőt is sok kézikönyv segíti munkájában. Az emberek - talán a jobban szervezett élet miatt is - sokkal barátságosabbak, közvetlenebbek. Sajátos humorukkal inkább kifigurázzéik, mint sértik az ott sem elfogadott viselkedési formákat, a visszataszítójelenségeket . Tapasztalatok és változtatás A decentralizálás nálunk is szükséges, sőt elkerülhetetlen. A formájáról, módjárórazonban még korai beszélni, mivel a tapasztalatok kiértékelése még folyamatban van. Ennek alapján a mi viszonyainknak megfelelő tervet készítünk, amit az angol szakemberek bevonásával véglegesítünk. Felhalmozott ismereteik, tapasztalataik nagy segítséget jelentenek nekünk. Az át- . szervezéssel azt szeretnénk elérni, hogy a szomszédban gyorsabban, egyszerűbben, hatékonyabban, civilizéiltabb körülmé- i nyék között intézhessük ügyein- ' két, a merevséget, a kapkodást, az ide-oda küldözgetést pedig elI tehessük rossz emlékeink közé. Pencz János 12 ERZSEBETVAROS 1993/12. szám
