Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1993-12-21 / 12. szám

A szeretet ősünnepe ■ jr ár csak napok kérdése és ad­I^YIvent végeztével megszólalnak a 1 A Karácsony dalai... A kereszténység elterjedése előtt az ókori Kelet népei, az emberi kultúra ar­rafelé ringó bölcsőiben, ugyanolyan lel­kesen és örömmel készültek a téli ün­nepekre, mint hosszú évszázadokkal később Krisztus követői szerte Európá­ban. Az ókori hívók tekintetei leginkább a fényre szegeződtek, amely a tél köze­pén különös jelentőséggel bírt. Az álta­lános éltető erő, a nap ünnepe mellett, a megújhodás az újrakezdés ünnepei váltak e napokból. A napisten diadal­mente az egyiptomi Ré és a perzsa Mithrász kultuszában csúcsosodik ki. A téli napforduló az ünnepek sorában ki­emelt jelentőséggel bírt. A rómaiaknál e hagyományok más formában, de ha­sonló meggondolásból éltek tovább. Idő­számításunk előtt a 153. év aztán e te­kintetben is döntő fordulatot hozott. Ju­lius Caesar naptárreformja után január elseje vált évkezdő nappá. A Kalendae Januariae, a január elseje később a téli ünnepkör centrumává vált a Római bi­rodalom területén élő népek között. A birodalom főtisztviselői e napon léptek hivatalba, a konzulok ilyenkor fehér bi­kákat áldoztak és rabszolgáknak ad­tak szabadságot. A napforduló, az új év kezdete magá­ba olvasztotta régi, patinás római ünne­pek szokásait is, mint például a Satur- náliák vigasságaiét. Az ünnepi visele- tek, a házak zöld ágakkal való földíszí­tése, az öröm áradása, a jókívánságok és az ajándékozás kultusza már ugyanolyan elterjedt volt, mint a jóslás és a véráldozat, amely pogányabbul hangzik a keresztény értékrend kifeje­zéseihez szoktatott fülünknek. A gaz­dagok lakmároznak, de a szegények is közelebb ülnek egymáshoz e napokon és a szokásosnál jobb falatokat tesz­nek az asztalra. Kitódulnak az utcára. egy közős, nagy vigasságban oldódnak Jól, lármáznak, tréfálkoznak és táncol­nak körbe a városok utcáin, terein - egyszerűen szeretik egymást, ezt ki is nyilvánítják és reménykedve tekintenek az elkövetkező esztendő elébe. a keresztény világba aztán, amely- Zl bői Európa születik, a Betlehemi 1 \Csillag ragyogó útmutatása kísér. E jósjel elvezet a kis Jézus Jászolához minden vándort, minden alázatos há­rom királyt, kinek szívében szeretet és hála él. Vidéken még ma is számtalan népszokás őrzi - összekeveredve - a Krisztus előtti idők és az ót követő évek szokásaü, hiedelmeit. A jóslás, a lako- mázás, az ajándékozás és ajándék-ké­rés játékos formái, a kántálás, a házak kivilágítása, az állaü külső öltése - az alakoskodás - falun járva ma is fellel­hetőek. A katolikus egyház idegenkedé­se ezektől a játékoktól és ünnepi szoká­soktól mit sem változtatott közkedvelt­ségükön. A polgárosodás, a nagyvárosi életforma eluralkodása a világban azonban nem tett jót e kedves szoká­sok utóéletének. Ablakaink mögött azonban ott ragyog az elmaradhatatlan fenyőfa, gyertyáival, csillogó díszeivel, angyalhajjal felöltöztetve. S . valljuk be, ha a feldíszített fa kö­zelében letelepedünk az ünnepi asztalhoz családi körben, ünnep­hez méltó öltözékben, a jókedv, a finom falatok és italok, s az ehhez kapcsolódó dalok, köszöntök és jókívánságok töb­bezer éves kellékei immár ünnepeink­nek! A karácsony a családi közösségeké. A népek családjáé is. Még a legzordabb lelkek is megenyhülnek ilyenkor, s a szeretet angyalai járnak e napokban közöttünk, bármilyen világnézetnek va­gyunk. Talán a fegyverek csövét is be­fogják majd egyszer. A csöndes éj, a szentséges éj átjárja termeinket és zu­gainkat egyaránt, akárhol is lakunk. Megajándékozzuk egymást - csöndes, vagy harsányabb örömforrások fakad­nak -, mint Ferenc József, Szemt Ist- ván király, vagy Julius Caesar korá­ban; s úgy igaz ma is, mint akkor: az örömszerzés teszi boldoggá az embert Karácsony ünnepén, s az ajándéktár­gyak anyagi értékének túlhangsúlyozá­sa hitvány önmutogatást takar. Hozhatja bár Mikulás, Jézuska; ke­rüljön bár asztalunkra liba, hal, pulyka vagy kenyérdarab; a lényeg egy ilyen­kor. Lehalkul az élet mindenütt. Megáll­nak a recsegő, nyüvő darálók, melyek­ből ki-be mászunk, - a hétköznapok. Egymás felé fordulunk, tekintetünket összekötik láthatatlan kezek a szeretet fonalaival. Csöndes éj, szentséges éj... így volt régen, ugye így lesz holnap is? Fábián Gyula December 14-én Fa­ragó János polgár- mester meglátogatta a Dózsa György út 46. szám alatti Idő­sek Klubját. Több órás jó hangu­latú beszélgetés után meleg szavak­kal búcsúzott és kí­vánt Kellemes Kará­csonyi Ünnepeket és Boldog Nyugodt Új Esztendőt a klub tagjainak. Fotó: Tyukodi László Cx APRÓHIRDETÉSEK • APRÓHIRDETÉSEK NON-STOP AUTÓSISKOLA! Szupergyors tanfolyamin so- roslással akár ingyen is sze­rezhet jogosítványt. Jelentkezés: a Bp. Vili. kér. Üllői út 76-ban. Közvetlenül a Klinikák met­róállomásnál. Tel.: 133-2902 Gimnáziumi felvételi eió'ké- szítő bevált módszerrel nyol­cadikosoknak és szorgalmas hetedikeseknek. Tel.: 166-9196 „Kertész 2" Import tisztított ruhák boltja Szép ruhák - olcsón! Karácsonyi kedvezmény! Minden darab féláron A Kertész u. 2.-ben, a Do­hány utcánál. Nyitás: 1/2 10- tól 1/2 6-ig Tel.: 121-4426 1993/12. szám ERZSÉBETVÁROS 11

Next

/
Thumbnails
Contents