Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-07 / 11. szám
ERZSÉBETVÁROS I. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1993. XII. 7. Hát bizony, leesett az első hó. Meg mindjárt a második is. Tréfás kedvében lehetett a természetfelelós. amikor leszórta, mert ilyen korán tényleg senki nem számított arra, hogy meg is marad, a fehér hótakaró. De megmaradt, s már nem is olyan szépnek, hanem piszkosan, s főleg csúszósán, odafagyva. Arra viszont mi, pesti gyalogos járókelők nem számítottunk, hogy némely ház felügyelői, mesterei, gondnokai (hiszen demokrácia van, mindenhoz úgy hívják őket, ahogyan megkövetelik) úgy gondolták: takarítsa el az. aki leszórta! (Sajnos volt Budapestnek olyan tanácselnöke, aki ugyanezt egészen komoly formában is kijelentette.) Ezúttal nem érheti azó, a Köztetü- letfenntartó Vállalat házának elejét az ö gépeik és hómunkásaik idejében hozzáláttak a hóeltakarításhoz. Hanem a lakóházak és főleg a középületek környékén (ha nem is mindenütt de igen sok helyen) még hetek múltán is kritikán aluli állapotok uralkodnak. S ez nem csupán a városképet rontja bár azt sem lehet szó nélkül eltűrni de elsősorban veszélyes! Egy óvatlan lépés elegendő, hogy akár maradandó sérülést szenvedjen a járókelő valamelyik például erzsébetvárosi utca járdáján (amely pedig tudvalevőleg a miénk, még ha autók parkolnak is rajta). Hajdanában-danában, azokban az időkben, amelyeket ma fölösen sokat és fölösen szép jelzőkkel szoktak egyesek emlegetni vagyis a két háború közt ha éjszaka havazott, kora reggel már csengetett a rendőr a házmesternél, felszólítva őt, hogy ha még addig nem tette meg azonnal takarítsa el a havat S ha egy órával később még mindig fehérlett egy tenyérnyi hófolt a ház előtti járdán a rendőr már vette is elő a plaj- bászt és felírta a házmestert. Ami természetesen nemcsak az álmoskönyv szerint jelentett havat, hanem a rendőrség szerint kemény pénzbírságot is. Nos, bizony nem sírom vissza az akkori rendszert. De a tiszta járdákat - havazás után néhány órával - igen. Váxkonyi Endre Döntött a Kulturális Bizottság Pályázatok és pályázók Erzsébetváros önkormányzata az elmúlt három év alatt lehetőségeihez képest a legmesszebbmenőkig igyekezett támogatni a kulturális rendezvényeket, eseményeket, az ilyen céllal alakuló csoportokat, azonban az erre fordítható pénzösszeg sajnos soha nem tudja fedezni az összes beérkező kérelmet. Az idén kiírt pályázatok elbírálásakor is az egyik szempont a bizottság rendelkezésére álló 3 250 000 forintos keret volt. Ezt az összeget igyekezett igazságosan szétosztani Holtai János. Kibédi Ervin és Li- pinszky Károly, Szirmai Sándor a kulturális bizottság tagjai és külső tagként - szavazati joggal rendelkező Tóth Lajos a Csokonai Művelődési Ház igazgatója. Mint Lipinszky Károly elnöktől megtudtuk, a pályázatokat három csoportra osztva bírálták el. Első körbe a közintézmények ,a másodikba az egyházi közösségek, míg a harmadikba az együttesek, klubok és egyének tartoztak. A közintézmények pályázatánál figyelembe vették az intézmény addigi működését, támogatottságát. Például a Molnár István Zeneiskola idén kották sokszorosításához másológép vásárlásra kért támogatást. Mivel zenekaruk rendszeresen nyilvános hangversenyeket rendez - legközelebb december 10-én a Szent István Bazilikában lesznek hallhatóak - természetesen megkapták a kért összeget. Az egyházi közösségek közül ötvenezer forintos támogatásban részesítette a bizottság a görög katolikus egyházközség keretében működő Szent Lukács Ikonfestőkört, akik kiemelkedő, napjainkban már kevesek által müveit művészeti tevékenységet végeznek. Mihalkó Gábor, mint egyéni pályázó a kerület szociográfiai vizsgálatát készítette el, s ezt az értekezést az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta, a pályázott 25 000 forintot megkapta.. A kisebbségi csoportok közül ötvenezer forintos támogatást kapott a Romene Táncstűdió. Ők cigány és magyar nyelvű kiadványokat tánccsizmákat, ruhaanyagokat vásárolnak. Miután az Almássy téri Szabadidő Központ az ön- kormányzattól évi 40 millió forintos támogatásban részesül, ezért a Kulturális Bizottság 560 ezer forinttal járult hozzá kiadásaikhoz. Több intézménynél előfordult, hogy az intézmény és annak munkatársai ugyanazon, vagy hasonló tevékenység megjelölése mellett pályáztak. Itt az egyéni kérelmet a bizottság nem tudta figyelembe venni. Erzsébet-bál ’93 ■ V In I tíf T T * »’/Ty TH jF-I'-á'/O»i f: > i \j C»)ilK»m4l pl g: ■ i| [ifi \ ■ -4 '■ . , í i .- 1V« jaf:: r: Zsörtölődő
