Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-18 / 8. szám

$l£5ESSE!TY A1\ö& Pszichi átér, tudÓ3, Csontváry—kutató Dr. Pertorini Rezső (1927—1980)- Öntörvényű, kemény ember volt. Éjjel­nappal dolgozott. Leginkább orvosi hivatása és tudományos kutatásai érdekelték. Mint gyermek - emlékszem rá - mindig vágytam arra, hogy majd egyszer nekem is rá fog érni - vallja róla fia. - Sajnos fiatalon, 52 éves korában ment el, előbb, mint ez bekövetkez­hetett volna.- Bátyám gordonkaművész lett, én hege­dű-brácsa tanári képesítést szereztem; itt ta­nultunk, gyakoroltunk, éltünka Dohány utcá­ban - egy bérház harmadik emeletén... Dr. Pertorini Rezső Kőszegen született 1927. szeptember 1-én. 1945-ben érettségizett a Kőszegi Bencés Gimnáziumban, kitűnő eredménnyel. Az évtől Budapesten az orvos- tudományi egyetem hallgatója, ahol 1951— ben szerzett diplomát. Szakorvosi képesítést kapott 1955-ben pszichiátriából, 1958-ban neurológiából, majd törvényszéki elmeor­vostanból . 1970-től az orvostudományok kan­didátusa. 1958-ban szakvizsgáján meghívást kap Juhász Pál professzortól, az általa vezetett Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmekiinikájá ra, ahol 1963 végéig dolgozik munkatársaként. 1963-ban pályázatútján elnyeri a z Országos Ideg- és Elmegyógyásza ti Intézet osztályvezető főorvosi állását a Férfi Neurosis Osztályra, ahol 1980. április 19-ig munkálkodik. Tudományos tevékenységet a klinikai pszichiátria, neurológia és orvosi psziholó- gia terén fejtett ki. Ot monográfiája jelent meg. Kevesen tudták róla, milyen rendkívüli nyugtalanság hajtotta az alkotás csodája, a kreativitás kutatására. A képzőművészeti al­kotások szerelmese, és kiváló ismerője volt, így készülhettek el tudományos képzőművé­szeti elemzései is. Foglalkozott Gulácsyval, Nemes Lámpérth Józseffel, Csontváry Kosz­ka Tivadarral, kinek élete, művészete rend­kívüli módon megragadta. A festőművész képeinek és írásainakelemzésekor teljességé­ben ismerte meg az Embert, az Alkotót, a kínlódó, a gyötrődő művészt. A fejében már akkor - a 60-as évek legelején - készen volt egy életrajzi film, melynek megvalósításáról álmodott. Huszárik Zoltánnal együtt is ter­vezgették ezt a Csontváry-filmet, de az csak más formában és sokkal-sokkal később jöhe­tett létre. Valójában sokoldalú elemző-, kutatómun­kájával az alkotás extázisát a gyógyítás szol- gájakéntakarta felhasználni. Analitikus kész­tetésétől hajtva jelenteti meg közleményit és tanulmányait - többek közt Sigmund Freud munkáiról is. Oktatói tevékenységet a Debreceni Or­vostudományi Egyetem Idegklinikáján folyta­tott több szemeszteren át. Orvostovábbképző tanfolyamok szervezője, előadója, - speciál­kollégiumok tanára. Tanítványainak lénye természetes átadá­sával közvetítette a „pszichoterápia művé­szetét", ahogyan elvegyülve és kiválva asz- szisztált az Élethez, megérezve és megértve annak minden emberben megnyilvánuló komplexitását és egyediségét. Részt vett az Ideg- és Elmeorvos Társaság Pszichoterápiás Munkacsoportjában, e téren 1974-től külföldön is hazánk egyik hivatalos képviselője. 1980-ban a Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagjai sorába választotta, a Klinikai Pszichológiai Szekció elnöke lett. Végezetül hadd vegye át a szót ismét ze­netanár fia: „kisgyermek korától kezdve rengeteget olvasott, de olyan gyorsan, hogy többszörelcsodálkoztam,-már megintlapoz! S pontosan emlékezett a nevekre, cselekmé­nyre, egyszóval mindenre, mindvégig. Gyönyörű emlékünk maradt az együtt töltött kamaramuzsikálások élménye! Imádott zenélni. Igen jól hegedült, és hétvégeken, vagy vendégek kérésére előkerültek a Bach, Corelli, Beethoven, Haydn, Vivaldi kama­raművek, a zeneirodalom csodálatos trió­művei... kicsit a szomszédok „gyönyörűsé­gére" is." A zene volt az aktív pihenés számára. Vagy tán több is annál. A zene áradása - a ritka, családi együttlétek foglalatába zárva. Dr. Pertorini Rezső 1964—tői 1976-ig élt és dolgozott a hetedik kerületben, a Dohány utca 57-ben. 3 A KÁRTYA FELMUTATÁSA j MINDEN VÁSÁRLÁSKOR » ! 4Z ENGEDMÉNYT jelent. J X > 3 BUDAPEST Vll. IZABELLA U. 11. > j NYITVATARTÁS: J r Madách sétány Információs Iroda... ...nyílta Kazinczy utca 9. szám alatt. A szeptember 13-a óta működő irodát napról-napra többen keresik fel. A lokál- patriótákat az egész beruházás érdekli, míg más családok csak a saját lakásukat érintő tervekkel szeretnének megis­merkedni. A tervezett sétány közelében lakók pedig szeretnék tudni, ha a beruhá­zás nem érinti lakásukat, miért nem vásárolhatják meg azt. A lakosok - mint néhány beszélgetés­ből kiderült - praktikus okoknál fogva is örülnek az irodának. Végre megtudhat­ják, hogy érdemes-e otthonukba szerelőt hívni, falat rendbehozni, festeni vagy tapétázni, hiszen 1989 óta - amikor elkez­dődtek a felmérések, a kérdőív kitöltések, i lakáslátogatások, a lakógyűlések-senki sem mert pénzt fektetni lakásába. Persze, ha már a bizonytalanságnál tartunk, az bizony a két világháború óta jelen van. Lelkes építészek már akkor tervezték a VU. kerületezen házerdejétátszelő, a leveg­őtlen városrészt fellazító új sugárút ki­alakítását. A lakók öröme sajnos nem lehet fel­hőtlen, mert Erzsébetváros Ónkormány­zata még nem hagyta jóvá az ütemtervet, így az érdeklődőknek valóban csak tájé­koztató jellegű információkat tud nyújtani az önkormányzat részéről Halászná Fehér Ágnes, és Tóth Gizella, a Coopers & Ly- brand cégtől Zsuffa Kálmán építész. A kiköltözés esetén 8-10 hónap áll majd a családok rendelkezésére. Ez elegendő idő a tárgyalások lefolytatására, a lakás- és a költözési időpontok kiválasztására. Vár­hatóan azonos vagy jobb komfortfoko­zatú lakásba kerülnek majd a kiköltözők. Az Információs Iroda hétfőn 13.30­18.00- ig, szerdán 8.00-16.30-ig, pénteken 8.00- 11.30-ig tart nyitva. Telefonon bármikor érdeklődhetnek a kerület lakói. Tel.: 268-0708 vagy 268-0709 8 ERZSÉBETVÁROS 1993/8. SZÁM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents