Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-27 / 7. szám
Ezúttal - és a továbbiak során is - két-két kerületi önkormányzati képviselőt mutatunk be egy lapszámban. Korántsem azért van ez így, mintha rangsorolni akarnánk őket, s kevesebbre tartanánk azt, akinek kisebb terjedelem jut lapunkban. Egyszerűen: kénytelenek vagyunk a képviselők bemutatását meggyorsítani, hogy még mandátumuk ideje alatt a lista - abc szerinti - végére jussunk. K ettőjük közül ugyan ő a fiatalabb, de a P betű megelőzi az R-t, tehát elsőként róla lesz szó. Beszélgetésünk idején - szeptember elején - éppen negyedszázados, azaz 25 éves. Korából is következtetni lehet: a FIDESZ tagja.- Az alakulás idején léptem be, de egyes mai vezetőivel még korábban is tartottam a kapcsolatot. Erzsébetvárosban alapító tagja voltam és vagyok a FIDESZ-nek, vezetőségi tag addig, amíg meg nem választottak önkormányzati képviselőnek. A kettő együtt - munka mellett - sok lenne. „Csaknem" tőzsgyökeres erzsébetvárosi. Az idézőjelbe tett szó azt jelenti, hogy Zuglóban született ugyan, de az óvodától az érettségiig Erzsébetvárosban szerezte ismereteit a világról. Nagy vágya az volt, hogy bölcsész- diplomát szerezzen régész szakon.- Kévésén mült ugyan, de ez nem sikerült - mondja.- A régészet megmaradt hobbimnak egy életre. Elsősorban a római kor, a Római Birodalom emlékei érdekelnek, bejártam ezért nemcsak az országot, de Európa nagy részét is. Végül is vendéglátóipari iskolát végzett, ami ugyan kissé messze esik a régészettől, de egyáltalán nem haszontalan. Ezen a területen dolgozott az iskola utáni két évben, majd - újabb pályamódosítás - családi vállalkozásba kezdtek: férfi felsőruha-kereskedést nyitottak. Eztán ennek is véget vetettek, jobb (vagy legalábbis annak látszó) gondolatuk támadt.- Elsősorban külföldiek igényeit kielégítő vendéglátóhelyet szeretnénk nyitni - mondja az ifjú képviselő. - Sok vendéglátóhely működik mostanában, de alig van köztük olyan, amely specialitásokat kínálna, a külföldi pedig nem ugyanazt keresi Magyarországon, amit otthon is megtalál. Hogy a miénk milyen lesz, az egyelőre csak terv, keressük a főváros környékén a legmegfelelőbb helyet. Vendéglátóipari tanulmányait és tapasztalatait képviselőként is hasznosította: az önkormányzat működésének kezdetén többedmagával részt vett vendéglátóhelyek ellenőrzésén. Olyan helyekre mentek, amelyek ellen - a túl nagy hangerő vagy ismétlődő rendzavarások miatt - lakossági bejelentések érkeztek az ügyfélszolgálathoz.- Néha hajnalig jártuk azokat a helyeket - mondja -, egyik-másikat be is zárattuk, de aztán újra kinyitották és folytatódott minden tovább... Puskás Attila Sándor, mint az önkormányzat Gazdasági Bizottságának tagja, részt vett a közterületi rendeletet kidolgozó munkacsoportban is. Joggal büszke rá, hogy tervezetüket a Képviselő-testület egyhangúlag fogadta el, s hogy Budapesten ez volt az első ilyen rendelet.- Nagyon sok munka volt vele - teszi hozzá -, de megérte. Dr. Révai Károly Két év híján még egyszer annyi idős, mint az a képviselőtársa, akiről az előbbiekben volt szó. Ő is tősgyökeres budapesti, az Erzsébetvárosban 1981 óta lakik. Munkahelye a Duna túlpartján, Budán van, egy ügyvédi irodában (amit korábban munkaközösségnek mondtak).-Jogi diplomámat 1968-ban kaptam meg az ELTE-n, utána kispesten a tanácsnál dolgoztam mintegy két és fél évig jogászként - sorolja ifjú éveinek munkahelyeit.- A FŐSED következett, némi megszakítással, ugyanis akkor töltöttem le a katonaidőmet. Az Állami Biztosító budapesti jogi irodájában léptem elő jogtanácsossá, ott voltam 1978-ig, amikor elkezdtem az ügyvédi munkát. Politikai életrajza tulajdonképen 1988-cal kezdődik, akkor lépett be a még illegális Szabad Kezdeményezések Hálózatába, amelyből még ugyanabban az évben alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége. A kerületi - öt tagú - ügyvivő testületbe választották, többször is volt ügyvivő, majd 1990-ben pártja elindította az önkormányzati választáson, egyéni körzetben.- Nem hagytak sokat gondolkozni, hogy vállalom-e - mondja.- Mire válaszolni tudtam volna, már rajta volt a nevem a jelöltek listáján. S ha már megválasztottak egy jogászt, szinte természetesnek látszott, hogy beválasszanak a Jogi Bizottságba. Ez év elejétől elnöke a bizottságnak. Talán mondani sem kell, hogy a mai időkben, amikor szinte futószalagon hozza az új törvényeket az Országgyűlés, nincs könnyű helyzetben egy önkormányzat jogi bizottsága, hiszen minden olyan anyag, amelynek jogi vonatkozása van vagy amelyhez jogi vélemény kell, keresztülmegy a bizottságon.- Először a jogi bizottságban tárgyaljuk meg a ránk tartozó ügyeket, javaslatot teszünk a Képviselő-testületnek. Ha a Köztársasági Megbízott törvénysértőnek találja a testület döntését, észrevételt tesz és azt a polgármester a testület elé terjeszti. Ameny- nyiben a Köztársasági Megbízott nem ért egyet a Képviselő-testület döntésével, bírósághoz fordulhat - vezeti be az éppen időszerű ügy ismertetését dr. Révai. maii..mg - Úgy döntöttünk, ha a bérlő nem veszi meg a lakását, másnak, kívülállónak nem adjuk el azt. Ezt a testületi döntést a Köztársasági Megbízott többször is észrevételezte, de a testület ragaszkodik elvi álláspontjához. Ugyancsak lakásokkal kapcsolatos tennivaló: december 31-ig önkormányzati rendeleteket kell alkotni - az új lakástörvény értelmében - a lakbérekről, a lakások elidegenítéséről, az érdekképviseleti szervek bevonásával.- Fogadóóráimon is sokszor esik szó lakásügyekről - folytatja.- Elsősorban az önkényes lakásfoglalókra panaszkodnak a törvénytisztelő, békés lakosok. No meg a közbiztonság hiányosságairól. Vagy el tudom intézni az ügyeket egy-két jótanáccsal, vagy feljegyzem a panaszt és továbbítom ahhoz, aki tenni tud benne: a polgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a rendőrséghez. Összefoglalva így látja az önkormányzat munkáját:- Amikor ide kerültünk, nem is tudtuk, mi a szerepe az önkormányzati képviselőnek. Mára megtalálta szerepét, tennivalóit a többség. Várkonyi Endre Puskás Attila Sándor
