Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 4. szám

Lakossági Nagy érdeklődés mellett zajlott le Bartha Zsuzsa es Lendvai Béla önkormányzati képvi­selők lakossági fóruma az Alsóerdősor utcai általános iskolában. A várhatóan sokféle kérdés mind pontosabb megválaszolásának érdekében a meghívottak között szerepelt Büky Dorottya SZDSZ-es országgyűlési kép­viselő, az ERIK (volt IKV) igazgatója és a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója is. Először az akkor közelgő TB-választá- sokról Büky Dorottya tartott rövid ismerte­tést. Hogy erre milyen nagy szükség volt, azt a megjelentek kérdései is igazolták. A kép­viselőnő mindenki számára közérthető ma­gyarázatai és válaszai valószínűleg sok em­ber számára tették világossá a TB-választá- sok valódi célját és értelmét. Ezután Bartha Zsuzsa és Lendvai Béla tar­tott rövid beszámolót az önkormányzat el­múlt időben végzett munkájáról. A képvi­selők elmondták, hogy az önkormányzat anyagi lehetőségei a szja központi elvonásá­nak növekedése (az eddigi 50 százalék he­lyett csak 30 százalék marad az önkormány- zárnál) és a romló pénzügyi helyzet miatt reálértékben csökkentek. Mindketten hang­súlyozták, hogy az elsőbbség - a kerület lakóinak rendkívül rossz szociális helyzeté­ből adódóan is - mindenképpen a szociális támogatások és juttatások legalább szinten tartását, vagy kis mértékű növelését illeti meg. Ez már eddig is kimagaslóan magas da tom - a Himnusz elszavalása -és a „csopor­tos mű" előadása után úgy éreztem: a többi már nem rajtam múlik. Az eredményhirdeté­sen meglepődve hallgattam felolvasott fogal­mazásomat - mint „kiemelkedőteljesítményt" - és úgy éreztem, elértem a célom: bekerültem az első tíz helyezett közé. Ekkor azonban kihir­dették: „Első lett Vörösváczki Tímea, és ezzel a „Nyelvünkben élünk" anyanyelvi verseny országos döntőjébe jutott". Éreztem, amint me- legség ömlik az arcomba és ingatag léptekkel el­indultam a zsűri felé a díjért. Azt hiszem, ezeket a pillanatokat soha nem felejtem el. Másnap mindenki gratulált és immár megújult erővel „indultunk" - versenyző és drukkerek - az általam kitűzött cél felé: még ha tizen­ötödikként is, de be kell kerülnöm az első ti­zenöt közé. Néhány héttel később megérkezett az elő­zetes feladat: még a verseny napján is igye­keztem jam'tani az elkészült munkán. (Felada­tom egy 2000-ben megjelenő Néprajzi Lexikon szócikkének megírása volt, én a miniszoknya és a menyasszonyi ruha között ingadoztam so­káig.) Megérkezve a Szlovák Tannyelvű Gim­náziumba - azaz a verseny színhelyére -, máris akadtak ismerős arcok, barátok. Szobatársaim­arányú volt a többi önkormányzattal ösz- szehasonlítva is. (Pl. első lakáshoz jutó fiatal házasok 200 ezer forin­tos vissza nem térítendő (!) segélye, nagy számú rászoruló állandó és eseti támogatása, élelmiszer és karácsonyi csomag akciók stb.). Ez azonban magával vonja azt is, hogy néhány más feladatra, így például rehabilitációra, kevesebb pénz jut. A közbiztonságra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból ki­derült, hogy az önkormányzat­nak - bár jo a kapcsolat - semmi­lyen jogköre nincs ahhoz, hogy a rendőrséget utasítsa, csak kérhe­ti a segítségüket, mint bármelyik állampolgár. Mivel azonban a rendőrség is létszámhiánnyal küzd, az önkormányzat más megoldásokat is keresett a kerü­let közbiztonságának javítása ér­dekében. így került sor az egyik „legfertőzöttebb" terület, a Garay tér megtisztítására egy, az önkor­mányzat által megbízott Kft. se­gítségével. A körzet lakói is úgy vélik, hogy ezzel a sikeres együtt­működéssel gyors és látványos javulás kö­vetkezett be a Garay téri piac és környéke területén mind a közbiztonság, mind az árusítási rend terén. Lendvai Béla ígéretet tett az akció folytatására és - az anyagi lehető­ségek figyelembevételével - esetleges kiter­jesztésére a kerület más neuralgikus pontjai­ra is. Nagyon sok kérdés és bírálat érkezett az ERIK munkájával kapcsolatban. Rabb Viktor, az ERIK igazgatója elmondta, hogy a válla­latnál nagy átszervezések történtek. Az ön­ma! - merthogy három napig bentlakó voltam!- öt perc elteltével kitűnően éreztük magunkat: a még aznap délután lezajlott írásbeli felada­tokról mindenki elmondta a véleményét. Más­nap délelőtt a verseny szervezőit még a sok technikai hiba sem tántoríthatta vissza: a leg­változatosabb szóbeli feladatokat hallhattunk. A délutáni csoportos feladat során, azt hiszem, végképp feloldódtunk. Nagyon jó hangulat alakult ki: nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Aki ezt a versenyt megnyerte (nem én voltam, sajnos...), valóban megérdemelt minden elismerést: nehéz feladatokkal, lámpaláztól fűtve, idegen környezetben is megállta a helyét. Gyönyörű munkák születtek; felejthetetlen volt a verseny, a barátok, és minden, ami velünk történt. Nagyon szeretném, ha mindenki végigélhet­né azt, amit én: érdemes tanulni, és „tudni", hiszen a „tudás" igazi élményt nyújt, új bará­tokat, szép élményeket szerez. Vörösváczki Tímea az ötödik és tizenötödik között végzett versenyző II kormányzat magához vonta a rendelkezési jogokat, így az ERIK feladata ezentúl való­ban csak az üzemeltetés és karbantartás lesz. Ezért leépítésekkel csökkentették a korábban felduzzasztott létszámukat, megszüntettek osztályokat, viszont létrehoztak egy szakem­berekből álló hibaelhárító gyorsszolgálatot, melynek munkáját ezetúl állandóan ellenőr­zik. Az igazgató ígéretet tett, hogy a szolgálat maximum 24 órán belül minden súlyos hibát elhárít, majd jelenti az épületgonanokság- nak, amely a helyreállítást végezteti. A Fővárosi Közterület-felügyelet igazga­tója kérdésekre válaszolva elmondta, hogy bár ők is létszámhiánnyal küzdenek, meg­próbálnak minden tőlük telhetőt megtenni. A VII. kerület különösen nehéz területük az áldatlan parkolási helyzet, illetve a feketeáru­sok és a bevásárló turisták nagy száma mi­att. Megpróbálnak egyeztetett akciókkal fel­lépni és javítani a helyzeten. Lendvai Béla enhez hozzátette: előrehaladott megbeszélé­sek folynak arról, hogy az önkormányzat - saját pénzügyi kerete es lehetősége terhére - 6 státuszt megvásárol a Közterület-felügye­lettől. Ez a hat fő csak a VII. kerületben fog tevékenykedni, segítve az egyébként is itt működő közterület-felügyelőket. Többen szóltak a megdrágult és igazság­talan elosztású vízdijakról. A saját fogyasz­tásuknál jóval több átalányt fizetők képtele­nek megfizetni az egyedi vízóra felszerelését, ami a VII. kerület régi bérházainál sokszor a külön vezetékek miatt lakásonként nem is egy, hanem két vagy három órát jelent, vagy az ugyancsak költséges vezeték-átalakítást. Ezt azonban az alacsony jövedelműek, a nyugdíjasok és egyedülállók nem tudják kifizetni, így kénytelenek ugyanannyit fizet­ni, mint a lóval több vizet fogyasztók (pl. nagycsaláaok). Büky Dorottya a hallottak alapján is felháborítónak tartotta az utolsó szocialista kormány által bevezetett, és az Antall-kormány által változtatás nélkül át­vett vízdíj-rendszert, mely különösen az azó­ta többszörösére növekedett árak miatt való­ban sok embert érint önhibáján kívül hátrá­nyosan. Ezért a képviselőnő ígéretet tett a lakóknak arra, hogy érdekükben utánanéz, hogyan lehetne megváltoztatni ezt az igaz­ságtalan rendszert. A megjelentek még sok egyedi és közü­gyét érintő kérdést tettek fel, ezekre a képvi­selők és vendégeik megpróbáltak azonnal válaszolni, illetve ígéretet tettek arra, hogy amire nem tudtak válaszolni, annak utána­néznek és később adják meg a feleletet. IÁ 1993/4. SZÁM ERZSÉBETVÁROS 7

Next

/
Thumbnails
Contents