Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-06 / 9. szám
Emelkedik-e a „kukadíj" Tapossa laposra! A rendszerváltás már elérte a szemétégetőket és most a kukák felé kacsingat. Amennyiben a főváros nem talál áthidaló megoldást, zsebbevágó kérdéssé válik - a csatorna-, a víz- és az elektromos áramszolgáltatás árait követően - a kuka bérletidíj is. hulladék - beszáradt festékek, oldószerek. kimerült elemek, gépkocsi akkumulátorok - gyűlt össze. Ennek elhelyezése 200 millió forintot emésztett fel.- Ha ez ilyen sokba kerül, akkor bármikor megismétlődhet a: apaj- pusztai talajszennyezés, mert a kiMai környezetvédelmi előírásaink alapján már nem lehet agyag- és kavicsbányákban elhelyezni az egyre növekvő mértékben veszélyes hulladékot is tartalmazó háztartási szemetet. Ehhez megfelelő agyag-, föld- és fóliaréteg szükséges, ami több száz milliós beruházást igényel. A szemét elégetésének költsége is évről évre emelkedik. Ennek okáról, a főváros jelenlegi „szemét-ügyéről” és az Erzsébetvárosban rövidesen meghirdetésre kerülő szelektív hulladékgyűjtésről beszélgettünk Groó Rudolffal, a Fővárosi Közgyűlés Környezetvédelmi Bizottság tagjával, VII. kerületi képviselővel. ' - Mennyi hulladék keletkezik ma Budapesten, és niennyibe kerül ennek a megsemmisítése?- Jelenleg a fővárosban évi négy és félmillió köbméter kommunális hulladék keletkezik, ebből 2 millió 200 ezer köbméter a lakossági hulladék. Az iparvállalatok és az intézmények megfizetik a szemétszállítási díjat, ezzel szemben a lakosság csak eszmei értéket fizet, a kuka bérleti díját. Budapesten egyetlen szemétégető van Rákospalotán, a Fóti úton. Évi kapacitása 300 ezer tonna, ami a szemét laza szerkezete miatt a lakossági hulladék megsemmisítéséhez szükséges. A főváros a Föld Napján minden évben megrendezi a szelektív szemétgyűjtést. Idén körülbelül 60-80 tonna veszélyes sebb gazdálkodó szervezeteknek az ásás még mindig olcsóbb, mint az égetés.- Lényegesen olcsóbb. Ma Magyarországon legálisan két helyen lehet veszélyes hulladékot elhelyezni. Az égethető' hulladékot a dorogi égetőműben, a többit az aszódi méregtemetőben. A dorogi francia, míg az aszódi osztrák többségi tulajdonban van. Monopolhelyzetükben monopolárat értek el. Tavaly az aszódi lerakó 1 köbméter szemétért 30-35 ezer forintot kért, idén 50-55 ezerre emelkedett a tarifa. Súlyos hiba volt. hogy a jelenlegi kormányzat belement ezek privatizációjába.- Lehetséges, hogy a Főváros áthárítja a szemétszállítási és megsemmisítési költségeket a lakosságra?- Elképzelhető. A rákospalotai szemétégető mű szűrőberendezései elavultak. Az égető korszerűsítése, egy füstgázmosó berendezés felszerelése elengedhetetlenül fontos az egészséges levegő megőrzése érdekében. Ez 3 milliárd forintba kerül. A korszerűsítést követően - a szemét egyre növekvő mennyisége miatt - újabb 20 ezer 'köbméteres blokkal kell növelni az égetőt.- Mivel a szemetet köbméterre mérik, a szemétdíj felemelése titán - vagy akár addig is - a kiürült tejes, joghurtos, tejfölös és gyümölcsleves dobozokat már a szemétbe dobás előtt a lakosság tapossa laposra?- Sajnos egyre több, a tennészet számára emészthetetlen - műanyag és alumínium-réteggel bevont - csomagolóeszköz van forgalomban. A csúcstechnológiával gyártott dobozok mellett sorolhatók még a pille (műanyag) palackok és újabban a visszaválthatat- lan üvegek is. Külföldön termékadót fizetnek azok a csomagolóanyag-gyártók, akiknek termékei egyszeri használat után veszélyes hulladékká válnak. A fogyasztók körében szeretnénk bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést. Mind a háztartási, mind az ipari hulladékokban komoly újrahasznosítható értékek vannak. A Fővárosi Önkormányzat 1991-ben szerződést kötött az egyik papírgyárral és azóta rendszeresen összegyűjtik a szükségtelen iratokat, elszállítják, és a papírgyárak újra feldolgozzák. A hivatal belső használatra, másolásra csak szürkés, „újrapapírt” használ. A VII. kerületi Polgármesteri Hivatal is belépett a papírgyűjtők táborába, így az elavult iratok, a képviselőtársaimnál felgyűlt tízki- lónyi ügyirat sem a szemétbe, hanem a papírgyárak feldolgozó részlegébe kerül. A Környezetvédelmi Minisztérium, a főpolgármester, a Környezetvédelmi Ügyosztály támogatja azon törekvésemet, hogy kísérleti jelleggel néhány kerületben bevezessük a szelektív szemétgyűjtést. Nyugat-Európában 5-8 évet szánnak a lakosság meggyőzésére, és akkor sem megy simán. Ehhez egy új, ökológiai szemléletű generációnak kell felnőnie. A felmérések szerint a szelektív hulladék- gyűjtést vagy jóléti társadalomban, vagy pedig nagyon szegények között lehet gyorsan bevezetni, ez esetben anyagi ösztönzéssel. A legnehezebb ott, ahol közepes az életszínvonal, ahol az embereknek kevés az idejük, és nem biztos, hogy anyagilag érdekeltté lehet tenni őket. Kísérletképpen a VII. kerületben szeretnénk bevezetni a szelektív gyűjtést. Természetesen mindenki maga dönti el, hajlandó-e vállalni a többletmunkát. Ha emelkedik a szemétszállítás díja, csökkentett díjtételt alkalmaznak ott, ahol a lakók különválasztják a lakásukban keletkező szemetet. 1993/9. SZÁM ERZSEBETVAROS 7 Szelektív hulladékgyűjtés
