Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1941
Az iskolai év vázlatos története
44 ugyanaznap — egyaránt élvezve a ritka szép időt és a gyönyörű bakonyi tájat — egy minden oldalról hegyekkel körülbástyázott kis falucskába: Jásdra mentek. A közel huszonöt kilométeres gyaloglás nem akadályozta a diákokat abban, hogy este felmen? jenek a falu feletti hegyre és ott tábortüzet rakjanak. Körülülve a tábortüzet, előszedték a régi szép kuruc*nótákat és a magyar nép ajkáról ellesett gyönyörű népdalokat. Szárnyalva szállt a dal a hegyek között és —• lassan a magyar, sváb és tót lakosságú falu apraja-nagyja a diákok énekét hallgatta a hegytetőn. Másnap — pünkösd vasárnapján — misén vettek részt a diákok a híres jásdi szentkútnál, majd a Jásdtól 15 km-re fekvő Súrra gyalogoltak. Itt töltötték a harmadik éjszakát. Hétfőn résztvettek a csatkai le; venteünnepélyen, majd a súri leventék ünnepélyes »májusfa* kidöntésén«. Kedden reggel a 18 km=re fekvő kisbéri állomásra gyalogoltak, ahonnan — szívükben egy szép kirándulás örök ems lékével — tértek vissza Üjvárba. A VII. b. osztály május 22—26sig jól sikerült kirándulást tett Kisbér — Súr — Csesznek — Cuha*völgye — Porva —- Zirc — Jásd — Súr — Kisbér útvonalon a Bakony hegységben. A kirán? dúlás bőséges élményekkel gazdagította a tanulókat; különösen a Cuhaívölgye volt gyönyörű. A kirándulást dr. Dobossyrié Szporni Anna és Berend Miklós vezették. 1 A VIII.a. osztály 21 tanulója Gánóczy Mihály vezetésével, dr. Dobossyné Szporni Anna és DombrovSzky János kíséretében szeptember 18—25. között rendezte idei nagyobb kirándulását, melynek célja természet-, földrajz-, tájismeret- és turisztika volt. Főútiránya a Gömör-Szepesi Érchegység gerince, a rozsnyói Barátkő 1296 m. magas csúcsától a Kassai Havasok 1280 méteres csúcsán át Kassáig.. Budapesten keresztül Rozsnyóig az útat vonaton tették meg, s Rozsnyó történelmi és kultúrnevezetességeinek megtekintése után elég fáradságos gyaloglással feljutottak a pozsállói turista; menházba, ahol barátságos fogadtatás után éjjeli nyugovóra tér* tek. Kora reggel felmentek a Barátkőre, ahonnan a napsugaras, de erősen csípős reggelen fenséges kilátás nyílt a Magas Tátra hófödte hegytömbjére, Lőcsére, a szepesi várra, a Hernád és a Poprád völgyére, dél felé pedig a Sajó völgyére, Rozsnyóra, a ma* ga teljes egészében mutatkozó kietlen Szilicei fensíkra, Kraszna? horka várára s az Andrássy-síremlékre. Ebben a kilátásban és ál* landóan 1000—1200 m. magasságban haladva az uhornai hágón a Pipityke, Csükerész csúcsokat megmászva, a Szádelői menedék? házhoz értek, ahol éjjeli szállást kaptak. Másnap végigmentek a Szádelői völgyön, megcsodálták a hatalmas sziklaalakulatokat, a meredek sziklafalakat, majd a Jászói fensíkon keresztül Jászóra értek. Itt a premontrei rend vendégeiként megnézték a híres ba* rokkstílusú hatalmas prépostsági templomot, könyvtárt és az or* szágos levéltárat, s misehallgatás után nekivágtak a kies Rudnok; fürdőn keresztül a Kassai Havasoknak és a délután folyamán e hegycsoport Erika menházába értek, ahol minden igényt kielégí; tő magyaros vendégszeretetre találtak. Este a menház nagy ét* termében »turista önképzőköri gyűlést« rendeztek komoly és