Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1941

Kálmán Béla dr.: A diákinternátus és menza

29 sége van a gyermeknek szülői és nevelői ellenőrzésre. Bejáró ta; nulóink pedig a nap jórészében nélkülözik mind a kettőt. A korai felkelés, a nagy hidegekben való sok gyaloglás, a rendszerte'en étkezés, az ellenőrzés hiánya, a sok ácsorgás olyan sok energiát emészt fel sok bejáró tanulónknál!, hogy ennek vagy egészsége, vagy tanulmányi eredménye adja meg az árát. Pedig vidék; tanulóink közül sok az igazán tehetséges, értékes gyerek. Ezekután világosan áll előttünk a diákinternátus fontos szo* ciális szerepe. Az internátus, mint a többi hasonló intézmény, a vidéki tanulóknak ad otthont. Segítőegyesületünk diákinternátu* sa azonban nem nyereségre működik, hiszen még a teljes díj is olyan csekély összegű, hogy abból az internátust és a menzát nem lehetne fenntartani. Teljes díjat azonban csak elég kis szá; zalék fizet, sőt egy jeles előmenete'ű diákot teljesen ingyen tart el az internátus. A hiányzó összeget társadalmi és állami támo­gatásból fedezzük. így internátusunk és menzánk valóban diák* jóléti intézmény, ame'y módot ad arra, hogy szegénysorsú vidéki gyermekek az iskola székhelyén olcsón élhessenek a tanév folyás mán. Az internátus és menza azonban csak nagyon korlátolt mér« tékben tud megfelelni nemes hivatásának. A mostani körűimé* nyek között ugyanis csak mintegy harminc diáknak tud az épü'et otthont adni. Helyszűke miatt a tanulószoba egyszersmint ebéd; lő is. Az iskola tanulóinak i'étszáma és a vidéki tanulók aránya szerint feltétlenül szükséges volna az internátust úgy kibővíteni, hogy legalább százötven embert fogadhasson be. Évvel meg le? hetne akadályozni a bejáró diákok létszámának a mostani egész* ségtelen alakulását, mert módot adhatnánk az olcsó és megfelelő elhelyezkedésre. Az internátus és menza gondolata már régóta foglalkoztatta a gimnázium tanári karát. Hogy a gondolat felvetődött és az át; meneti nehézségek sem oltották ki, az elsősorban Mrenna József, akkori gimn. tanár érdeme. Már a húszas években, mikor a dél* utáni tanítás miatt a bejáró magyar diákok kénytelenek voltak egész napjukat itt tölteni, és így egész nap nem tudtak meleg ételhez jutni, megérlelődött benne a diákmenza gondolata. Az el* határozást tett is követte, és néhány lelkes kartárs segítségével társadalmi úton, gyűjtés segítségével sikerült is rövid idő alatt tekintélyes összeget, mintegy 25.000 cseh koronát összeszedni. Bár a bank bukása miatt ez az összeg mintegy a felére olvadt le, a következő tanévben mégis megnyílhatott a menza. Sajnos azon; ban nem soká fejthette ki áldásos hatását, mert egyévi működés után a csehszlovák intézet növendékeit is beutalták a magyar ál; dozatkészségből létesült intézménybe, ezek úgyszólván semmit sem fizettek és így a menza kényte'en volt rövidesen megszün* tetni működését. A gondolat azonban nem aludt el. Mrenna Jó; zsef és Krammer Jenő dr. tanárok a harmincas években már min* den ünnepélyről, diákbálról a jövedelem egy tekintélyes részét félretették a diákmenza javára. Mikor 1938-ban megtörtént a felszabadulás, elérkezett a hosszú éveken át táplált gondolat megvalósulásának ideje is. Az ekkor rendezett társadalmi gyűj; tés eredményével együtt a menza céljaira összegyűlt összeg meg;

Next

/
Thumbnails
Contents