Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1941

Boros Jenő dr.: Zenei élet intézetünkben

Zenei élet intézetünkben* Intézetünknek jól megalapozott zeneköre van, lelkes vezetői a legteljesebb harmóniában dolgoztak az idei iskolai évben kitűzött céljainkért. A zenekör több tagozatra oszlik. A szalonzenekar vezetője Vas Károly tanár, az egyházi énekkaré Márkus Artúr dr. tanár, a vegyes- és férfikaré Boros. Jenő dr. tanár, a gyermekkaré pedig Sierácki Artúr dr. tanár. Igazgatónk mindenkor szerető gonddal ápolta a zenekör ügyeit, s mindenkor mindenben segítségünkre volt mind erkölcsi, mind anyagi támogatásával. Célkitűzésünk könnyű volt, a kivitel tőlünk függött. Ügy érezzük, jó munkát végeztünk. 1 A magyar népi zene művelése és megkedveltetése volt ebben az iskolai évben a kitűzött feladatunk, s bizony elég nehézséggel kellett megküzdenünk akkor, amidőn azt kellett feladatunkul ki? tűznünk, hogy saját népi zenénket, saját fajtánkkal megkedveltessük. Bármilyen furcsán hangzik is ez, de — sajnosi — így van. A jobbágyok felszabadulásakor 1848-ban, a magyar nemzet megifj oldásakor mindenkiről, mindenről lehullott a bilincs, csak azokról a dalokról nem, amelyek eddig is a jobbágy ajakán éltek és maradtak fenn, magukon viselve az őshaza emlékeit, magukba zárva ősi dalköltészetünk jellegét; dacolva minden kultúrasáram? lattal, amely megrontásukra, kiirtásukra tört. A magyar dal meg' maradt miénknek, de nem ismertük, nem daloltuk. Mikor Kodály és Bartók gyűjtései után közkincsünkké váltak e dalok, meg* ismertük őket, de még nem szerettük. Ügy hallgattuk zenéjüket, mint 900 esztendő távlatában Szt. Gellért püspök hallgatta a ma? gyarok szimfóniáját. De akartuk szeretni, s ma már újra miénk e dal. Már kezdi eredményesen kiszorítani fülünkből a slágerek bérelt helyét, ma már a gerencséri utca meg a csitári hegyek jobban a gyermek fülében csengenek, mint az egypupú teve, vagy a Teherán. Az idei, úgynevezett programmunk nagyszabású volt. A ju« bileumi évet tapossuk. Ez hivatást szabott nekünk. Ez a hivatás hármas célt tűzött elénk: a népizene művelése imádságunkban, népiénekek zengése ének; és kar én ekí óráinkon, s katonadalok harsogása ilyszerű foglalkozásaink közepette. Egy gondolat fűí tötte felsőbb közoktatásügyünket és iskolánkat egyaránt: e célt megvalósítani minden vonalon. Dicséretet kell e helyen mondani leventeparancsnokságunknak, mert minden leventefoglalkozáson bőséges időt szenteltek ikatonadalaink elsajátításának. Dr. Prem ner Béla prépost úr szintén nagy segítségünkre volt, mert lehc; tővé tette az egyházi ének minél intenzívebb tanítását a helybeli összes iskolákban. Itt még sok javítani való akad, de az első lépést már megtettük, s a diákmiséken zeng^zúg a templom az egyházi énekektől. Megrendeztük november 5sén első Szt. Imre ünnepün* ket is, összekapcsolva liliomos hercegünk ünneplésének jelentői •