Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1941

Vas Károly: A népfőiskola

18 népfőiskolánk célkitűzése majdnem azonos volt a tataival, Benda Kálmán*) tantervét tettük oktató munkánk alapjának. Népfő; iskolásaink sok értékes ismerettel, főként pedig sok erkölcsi ér; tékkel: egyetemesebb látással, hivatástudattal, szeretettel gazda* godva távoztak. Hozzánk ragaszkodásuknak a népfőiskola idején is, de különösen azóta számtalan és megható jeleit adták, de bi; zonyságot tettek arról is, hogy a falu felemelésének vágya nem hangulat csupán, hanem erős akarat is bennük. Testületünk azonban nem véletlenül, de nem is csak a faluért szervezte a népfőiskolát. Állandóan érezzük a felelősséget, amit hivatásunk ró ránk. Tudjuk, hogy a magyar jövendő olyan lesz, amilyen a mi kezünkből is kikerülő vezetőrétege. Minden erőnk* kel azon vagyunk, hogy a Tanterv és Utasítások nyújtotta lehe; tőséget kihasználva, fiainkból az egész nemzet igényeit szeme előtt tartó, hazaszeretetét elsősorban a haza lakossága felé irányító s így a szegénység ügyét magukévá tévő vezetők váljanak. Ezirányú munkánkat akartuk egy nagy élménnyel, a falu és a nemzet, a kis és a nagy közösség jövő vezetőinek összehozásával gazdagítani. Ismerjék meg egymás gondjait, bajait, eszmevilágát, tanulják meg egymásban becsülni az embert és a magyart, kössenek közelebbi ismeretséget, szövődjenek barátságok, tűnjék el az egyik részről a bizalmatlanság, a másikról a nemismerésből is fa? kadó osztálygőg, közösen és kölcsönösen annyi szép gondolat és kezdeményezés e két megölője. A kétirányú oktató és nevelő munkát össze nem keverhet* tük, ott hoztuk őket össze, ahol érintkezési pontjuk van: az ön; képzőkörben és a társadalmi életben. Az önképzőköri munka fo; kozása és eredményessége végett intézetünkben kétfelé osztottuk az önképzőkört: külön tartja gyűlését a két*két V—VI., külön a két*két VII—VIII. osztály. A népfőiskola mind a kettő munkájá; ban résztvett, de maga is tartott mind a kettő jelenlétében egy gyűlést. A gimnázium ifjúsága irodalmi és származási tapasztala; tai alapján a faluról szerzett ismereteit, a falu felemelését célzó terveit foglalta előadásaiba, a népfőiskolások a maguk problémái* ról, a középosztályról vallott felfogásukról és a velük szemben támasztott igényeikről számoltak be. Nem az elhangzott előadá; sok súlya adja e gyűlések jelentőségét, hanem a rajtuk szerzett tapasztalatok. A népfőiskolásoknak módjukban volt belülről megismerni egy olyan intézmény életét, amelyik nem valami meg* határozott pályára neveli az ifjúságot, hanem lelki alapot akar bennük teremteni majd a vezető állásokhoz szükséges szakisme; retek megszerzéséhez. Láthatták azt a szellemiséget, amely ezt a fontos nevelő tevékenységet irányítja s közvetlenül tapasztalhat* ták, mennyire a falu felé fordul ennek a fiatalságnak érdeklődése. Megérezték, hogy a jövő vezetőrétege meg akarja gyógyítani a múltban kapott sebeket, mégpedig nem önzésből, hanem a hazaszeretet egyetemes parancsának engedelmeskedve. *) L. Benda Kálmán: Nép főiskolai Útmutató', Bp. 1941.