Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1940

Az iskolai év vázlatos története

4r éves évfordulójának megünneplésére rendezett gyűlést kell ki? emelnünk az átlagos önképzőköri gyűlések közül. Még két örvendetes és a jövőre bíztató vonása van az ön? képzőkör idei munkájának. Az egyik az, hogy szép helyet kapott az önképzőkör gyűlésein a zene és a dal, főleg az önképzőkör egyik pályatételének jóvoltából és ösztönzésére (»Legkedvesebb zenedarabom«, vagy »A magyar dal«). A másik bíztató jelenség pedig az, hogy az önképzőkör pályatételeire tekintélyes számú pályázat futott be, amelyeik nemcsak mennyiségileg, de minőségi; leg is szép eredményt hoztak, úgyhogy a szorgalmas munkások megkapták megérdemelt jutalmukat. Mindez pedig azt jelenti, hogy az önképzőkörben az idei iskolai évben lelkes és értékes munka folyt. A Kisönképzökör működése. A tanév őszén alakult meg az V. és VI. osztály tanulóiból a nagyobb diákok önképző munkás? ságát kiegészíteni akaró úgynevezett Kisönképzökör. Megalakítá? sára az a felismerés vezetett, hogy a kisebb diákok érdeklődési iránya gyakran nem egyezik meg a náluk egy?két évvel idősebb korosztályok érdeklődésével s emiatt ezek az V. és VI. osztályos tevékenykedni vágyó diákok gyakran tétlenségre voltak kárhoz? tatva a nyolcadikos önképzőkörön belül. A kisönképzökör meg? teremtése a tagok lendületes munkakedvének és alkotni, szere? pelni akarásának volt tehát az eredménye. Az első év a kezdet tapogatózásain túl valami pozitívumot is hozott: az ifjúság érdek? lődésének olyan örvendetes irányát, mely azt mutatja, hogy a fia? talok fokozott mértékben érdeklődnek saját fajuk, népük kultú? rája, gazdasági és erkölcsi helyzete iránt. Az önképzőköri ülése? ken ebben az évben szinte kizárólag a magyar nép és a magyar népi irodalom örök és mindig időszerű kérdései szerepeltek. A megnyitó ülésen a felszabadult Erdély visszatérése kapcsán ünnepelte az ifjúság az erdélyi valóságot kifejező írókat. Egy másik ülésen Veres Péter parasztíró egyik könyvét vitatta meg a kör élénk hozzászólásokkal és bírálatokkal. A magyar népi ze? ne, a népdal, a magyar nyelv természete, a magyar színjátszás nagy kérdései fonódtak össze a hozzászólók véleményeiben. Illyés Gyula költői és prózai munkásságával foglalkozott egy má? sik köri ülés. Részletek hangzottak el a Magyarokból, a Puszták népéből s felrajzolódtak a falukutató munka elvi célkitűzései. Megbeszélte a Kisönképzökör Győrffy István professzornak a Néphagyomány és a nemzeti műveltség c. kötete alapján a szel? iemi és tárgyi néprajz céljait s részletekbe menő utalás történt a néprajzi gyűjtés módszereire. A diákok elhatározták, hogy a jövőben fokozottabban fogják figyelni falujuk életmegnvilvánu? lásait s erről írásban is számot adnak. A kör működése a máso? dik félévben ellanyhult. Egy jól sikerült Széchenyi ünnep a legna? gyobb magyar helyes értelmezésének volt bizonyítéka. A diákok körében azonban egyre erőteljesebben nyilvánult meg a vágy az iránt, hogy az önképzőkör adjon helyet a szakmabeli önképzés, sokoldalú követelményeinek is. A diákság nagy részének érdek? lődése természettudományi. A jövőben erre figyelemmel kell lenni. A Kisönképzökör vezető tanárai Kovács Endre, Kálmán Béla dr. és Vas Károly voltak, de az ülések mindig nagy számú. tanár?érdeklődő jelenlétében folytak le.