Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1940

Bakos József dr.: Az érsekújvári gimnázium munkája nagy magyar értékeink védelmében

16 késségé, illetőleg fejlettsége adja. Ma sajnos a magyar kérdések megoldásában sokszor hiányzik ebből az osztályból a komoly mas gyar hivatástudatot körülölelő magyar látószemszög. Kell az áltas lános, az »európai« műveltség is, érjük el az európai szellem ma« gaslatait is, de ősi népi magyar műveltségünkhöz is legyünk hűek! A magyar középosztály »általános«, »európai« műveltségére mins dig büszke voít, de ősi, népi magyar műveltségünk belső értékeit nem ismeri. Pedig az »európai korszellemmel«, az »általános európai« műveltséggel való szoros kapcsolat mellett követelmény lenne a magyar hagyománytisztelet, s a jó Györffy István köve« telte tisztelet népi magyar műveltségünk iránt is. (V. ö. Győrffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Bp. 1939.) Sze? rinte még ma sem törődünk a nemzetmegtartó hagyományok ápoz lásával. »Nem becsüljük azt, ami a miénk. Kapvaskapunk mindé* nen, ami idegen, ami európai«. Figyeljük meg középosztályunk öltözködését, Ízlését, olvasmányait (Magyarországon több küls földi regényt vesznek meg, mint magyart!), s akkor rádöbbenünk, hogy Győrffy Istvánnak igaza van. Ézen az állapoton is javítani, segíteni akar az új magyar nevelés. Ez a magyar nevelés a ma« gyar lélek, a magyar erkölcs, a magyar ízlés, a magyar alkotó szellem sajátosan magyar belső értékeit kutatja fel, erősíti és ön? tudatra serkenti. S még egyet: vissza akarja adni az élő magyar beszéd ízes zamatát, mert szörnyű az a nyelvi szegényedés és romlás, amiért mai középosztályunk is nagyon felelős. Ez a raas gyar nevelés örömmel üdvözölte az új tantervet is, ami ennek a munkának komoly keretet adott az oktatás területén is. Az új tantervben lefektetett nevelő*oktatás célkitűzése a hungarológia tárgyait emelte magas rangra, sőt ilyennemű elgondolások miatt ad a latin nyelvnek is nagy szerepet. Hóman Bálint vallás? és közoktatásügyi miniszter 1936. máius 20íiki költségvetési beszés dében világosan mutatott rá arra, hogy az újabb középiskolában éppen a magyar nevelés, a jó nemzetnevelés szolgálatára a »nem« zetismereti oktatást tettük az oktatás gerincévé. Ez a nemzets ismereti oktatás az, amely volaképpen a középiskolának a gya= korlati jellegét megadja, mert a magyar életre a nemzet ismeretéi vei és ismertetésével nevel«. A gimnáziumi oktatás célkitűzése tehát hűségesen szolgálja a magyar nevelés céljait is. Ennek a magyar nevelő-oktató rnuns kának áldásos hatása nem maradhat el: magyar lélekkel, magyar szellemmel telíti meg a tudás birodalmát is. Hat az emberi lélek mélyéig, egészséges magyar közízlést teremt, megtanít értékelni a magyar alkotó szellem komoly alkotásait, rádöbbenti a »művelt« embert annak a meglátására is, hogy a műveltségnek, a kultúrális életnek erkölcsi oldala is van. Nagy nemzeti célokat mutat meg, együttműködni akaró kapcsolatot teremt a nemzettest egyes rét tegei között, belső nemességre nevel, jóvá kívánja tenni szociális és nyelvi mulasztásainkat, megtanít jó magyar helyzetismeretre, letöri a bűnös személyi becsvágyat, eltörli a szürkeséget és a köí zönyt, megöli a kishitűséget, s tiszta magyar életformát teremt a múltjáért bűnhődő középosztálynak. A lélek mélyére ás le ez a nevelés: lélekben, széliemben erősödik meg legmaradandóbban a magyar nevelő elvetett magja, s ha minden magyar nevelő ko* molyan veszi ennek a magyar nevelésnek célkitűzéseit, úgy a ko? moly termés, az építő hatás nem maradhat el!