Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1939

Intézetünk rövid története

Intézetünk rövid története. Intézetünket 1842*ben alapították ferencrendi szerzetesatyák. Az intézet megszakításokkal közel százéves története elég vál* tozatos. A szerzetesatyák 1844sig latinul tanítottak. A következő esztendőben már magyar volt a tanítás nyelve, de a kisgimnáziu? mot, amelynek immár tízéves múltja volt, 1851íben pénzügyi nehézségek miatt be kellett szüntetni. A magyarság elnyomatás sának sötét éveiben szünetelt a nevelői munka s az csak 1861?ben indulhatott meg újra. A ferencrendi atyák még 18834g tanítanak az intézetben, de kapcsolatuk vele ezentúl is megmaradt. 1894?ben a községi kat. algimnázium főgimnáziummá alakul át, mint ilyen éli át a világháború négy esztendejét, amikor tanárainak tekin? télyes része hadbavonul, s bizony az iskolapadokból is odaszó* lítja a kötelesség számos diákjukat. A gyászosemlékű 1919?es évvel újra válságos idők sodrába kerül intézetünk. A megszálló hadsereg az épületet többízben lefoglalta és a vörös harcok ide? jén, amikor városunk kétszer gazdát cserélt, bizony még srapp* nel is vágott be falaiba. Ennek nyomai ma is láthatók. Az intézet tanári könyvtára és felszerelése is sokat szenvedett a katonai beszállásolások alatt. A város 1923=ig nagy áldozatkészséggel fenntartotta a községi kat. főgimnáziumot, amely 1921sben foko« zatosan reálgimnáziummá alakul át. 1925?ben azonban nem bírván az anyagi megterheltetést, a város az állammal szerződik s ettől kezdve az időközben megnyílt csehszlovák reálgimná? zium magyar párhuzamos osztályaiként folytathatja tovább mű* ködését a szép múltra tekintő magyar intézet egész a felszaba* dúlásig. Ekkor felveheti büszkén és örömmel címébe a magyar királyi állami jelzőt, amelyhez nemsokára még kiváló történelmi és szellemi név járul: Pázmány Péteré. Ennek a névnek dicső hordozóját sok bensőséges kapcsolat fűzte Érsekújvárhoz. Föl* desura volt, nagy összegeket költött arra, hogy a várat erős kő« fallal vehessék körül, ő alapította az érsekújvári ferencrendi ko? lostort, otthont és templomot építtetett a szerzetesatyáknak, akik később — amint láttuk — gimnáziumunk jogelődjét a magyar nevelésügy emelésére megnyitották. Közvetve tehát Pázmány Péterben tisztelhetjük intézetünk megalapítóját. így nem kaphatott volna gimnáziumunk címébe méltóbb tör« ténelmi nevet, mint a nagy Pázmány Péterét, aki városunk leg« nagyobb kulturális jóltevője volt. Intézetünk átérezve e dicső férfiú nemesveretű szentistváni eszmevilágát, ha nem is tudja elérni, legalább utánozni akarja és első királyunk országépítő munkásságát folytatva, minden erejével szolgálni igyekszik a magyar nemzet legszentebb ügyét! Ilyen gondolatokkal eltelve közeledik nevelői munkássága közben a gimnázium alapításának