Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1939
Major József: Pázmány Péter Érsekújvárott
19 protestánsokkal szoros kapcsolatban lévő erdélyi fejedelem eze? ket a sikereket kihasználja és gyümölcsözteti a maga számára, s esetleg erélyesebb akcióba kezd a király, illetve a katolikusok ellen. Gusztáv Adolf 1632. november 6?án elesett ugyan a lützeni csatában, a protestánsok azonban továbbra is sikereket értek el. Rákóczi sem hagyott fel terveivel, sőt még erélyesebb diplomáciai akcióba kezdett és erősítette hadi előkészületeit. 1 1 Pázmány azonnal felismerte a királyi Magyarország katoli? kusait fenyegető veszélyt, s az 1632. december 8?án Érsekújvár? ról keltezett levelében azt tanácsolja a királynak és tanácsosai? nak, hogy minél hamarább kössék meg a protestánsokkal a bé? két, mert Magyarországon nagy a háborús veszély mind a török, mind pedig Rákóczi részéről. 1" Az érsek ezen tanácsának, illetve felszólításának meg is lett az eredménye, mert a királyi udvarban többen kezdtek hajlani a békés megoldás, azaz a tárgyalások felé. Ezeket a béketárgyalás sokat Pázmány nemcsak azért indítványozta, sőt részben kezde? ményezte is, hogy ezzel szolgálatot tegyen a magyar katoliciz? musnak, hanem azért is, mert közte és a fejedelem között eléggé őszinte és meleg barátság fejlődött ki, amely egyúttal biztosítéka lehetett a király és a fejedelem között meginduló béketárgyalá? sok sikerének. Végül politikai felfogásuk is egyezett, mert mind Pázmány, mind pedig Rákóczi Erdély önállóságának és függet? lenségének volt a híve s mikor Pázmány bizonyos határig támo? gatta Rákóczi terveit és törekvéseit, ezzel egyúttal a magyar ka? tolikusok békéjén és nyugalmán is munkálkodott. 1 3 A Rákóczival való jóviszony fenntartása és a békés meg? oldás érdekében Pázmány több levelet is írt Érsekújvárról, így tehát valószínű, hogy itt?tartózkodása alatt ez a kérdés foglal? koztatta leginkább. Az első ilyen levelet Patay Sámuelhez, Rákóczi titkárához, intézte október 8?án. Ebben a terjedelmes levélben először is ar> ra kéri Patayt, hogy biztosítsa a fejedelmet baráti jóindulatáról, és egyben kiemeli azt is, hogy a királyt szintén őszinte békevágy vezérli és ő is mindent megtesz, hogy biztosítsák Magyarorszá? gon a békét és nyugalmat. Küldjenek ki mindkét részről teljhata? lommal felruházott követeket és ezek majd megtárgyalják a fel? merült vitás kérdéseket, s mindkét fél megelégedésére oldhatják meg őket. 1 4 Patay Sámuel különben november 6?án személyesen is fel? kereste Pázmányt Érsekújvárott és tárgyalt vele a béke feltéte? leiről. A tárgyalások az érsek palotájában folytak. Pázmány azok eredményeiről és állásáról azonnal értesítette Wolfrath An? tal bécsi püspök útján a királyt, akinek azt ajánlotta, hogy Mun? kács átengedésének fejében, — ez volt Rákóczi egyik fő követe? lése, — azonnal kezdjék meg a béketárgyalásokat. 1 5 11. Szilágyi i. m. 6—14. old., Hóman—Szekfü id. m. IV. k. 78. old. 12. Hanuy II. 378. old. 13. Magyar történet IV. k. 114. old., Szilágyi i. m. 6—7. old. 14. Hanuy i. m. H. 366. old. 15. Hanuy II. 371. old.
