Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938

Erős ősi magyar nyelvét Váradról hozta. Majdnem két évtizeden •'át csak latinul beszélt és írt, de amikor magyarul szólalt meg, a kő­rösparti magyar nyelvnek színes, gondolat- és érzésvilága, képei, hasonlatai zengenek fel ajkán. A katolikus restaurációt Forgách Fe­renc érsek indította meg, de a hitvitázó, védelmi könyvek, prédiká­ciók, vitatkozások, politikai beszédek egy csapásra Pázmányt tették az egyház és világi katolikusok vezérévé. A protestáns rendek ha­mar észrevették, hogy Pázmány tartja kezét a szervezkedő katoliciz­mus ütőerén és az lG09-iki országgyűlésen száműzetését követelik a nádortól annak „az istentelen jezsuitának, aki Istenkáromló köny­vet szerkesztett a kálvinisták ellen". Forgách Ferenc halála után egy évvel Esztergom érseki széké­be uerül (1616), Orbán pápa a bíbornoki kalappal, Ferdinánd király barátságával, bizalmával tünteti ki. Pázmány II. Ferdinándban a Habsburg-háznak és a katolikumnak megerősödését látta. Hü volt a Habsburg-házhoz, tőle várta Magyarország felszabadulását. II. Fer­dinándnak uralkodó képességeit nagyon jól ismerte, lelkének mélyé­be tudott pillantani. Tudta, hogy egyházi kérdésekben nem ismer meg­alkuvást, de minden más ügyben tanácsosai jelölik ki politikájának útját. Mint ember jóságos, a szegényekhez is, kitartóan dolgozik, akár •egész napon át, de nem az elhatározások embere. Éles szemével azt is észrevette, hogy a fejedelmi abszolútizmus •elindult hódító útjára, Magyarországot sem fogja kikerülni: a jövő csak választást enged. Az abszolútizmus vagy a Khles-féle durva for­mában tör rá Magyarországra, vagy pedig a magyar rendnek köz­reműködésével történik meg a fejedelmi jogkör kitágítása. Az egyik esetben elnyomást, másik alakjában, mint nemzetnevelő tényező, nemzeti irányban fejlődést jelent. Nem bízott abban, hogy az 1608-iki törvények alapját képezhessék az állam nyugodt fejlődésének, mert a rendi kiváltságoknak merev állandósítása a dualisztikus rendszert a jövő fejlődésének befogadására képtelenné teszi. A török hódoltság vaskényszert jelent a magyar nemzetre nézve. Amíg Magyarországon török palánkok meg várak, szpáhik és janicsárok vannak, amíg bé­gek és pasák adót és sarcot szednek, amíg Erdély a török-megsegítés veszedelmes ábrándjait üzi, addig a magyarságnak a Habsburgok­ban kell támaszt keresni és csak Habsburg uralkodót ültethet a ki­rályi trónra. Ezen az elven alapult a nyugati magyarságnak, az Ester­házyaknak, Thurzóknak, Pálffyaknak egész politikai felfogása, tör­ténetfilozófiája. Pázmány következtetései messzebbre nyúltak ezen elv megálla­pításánál. Ü a Habsburg-családnak és a magyar államnak kapcsola­tát felbonthatatlannak tartotta, amelyet a történeti viszonyok mindig erősebbre kovácsolnak össze és nem riadt vissza attól a gondolattól, hogy a magyar rendek a királyságot a Habsburgházban örökössé tegyék. Az örökös királyságban egy új politikai rendszer alapjait akarta lerakni, hogy a magyarságot a Nyugatról kiinduló abszolút kormányrendszer ne érje váratlanul. Ez a gondolatláncolat előzte meg nagy meglepetést keltő politikai beszédét, amelyet az 1618-iki or­szággyűlésen, amikor II. Ferdinándot a rendek királlyá választották, a Habsburg-háznak örökös királysága érdekében mondott. 6

Next

/
Thumbnails
Contents