Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938
reálgimnáziumnak, 23 n/°-je, Rozsnyón 142, 34°/°-je az összes tanulóknak. Míg csehszlovák középiskolába 847, németbe 219 magyar tanuló járt, addig magyar középiskolába csak 24 csehszlovák és 30 német tanuló iratkozott be. A magyar középiskolák tanulóinak 1)8°/°je magyar volt. A statisztika azt is mutatja, hogy minden magyar középiskolának volt „fekete éve". Megrendülve állt meg a magyar tanári kar a mélypont előtt, érezte, hogy meg kell szüntetnie a közönyt, a patópáloskodást, összefogásra kell felhívnia az egész magyar társadalmat és új alapokra kell fektetnie a Felvidék magyar kultúrpolitikáját. A felvidéki magyar pártokkal való szoros együttműködésünk meg is hozta gyümölcsét, mert a mélypont után mindenütt növekedés állott be, ahol a magyar társadalom összefogott. Valóságos versenyfutás indult meg a csehszlovák törzsintézet •és az alája rendelt magyar párhuzamos osztályok között a létszámemelésért. Emlékszem például az érsekújvári reálgimnázium 1934/35. fekete tanévére, amikor 14 tanulóval lett nagyobb a csehszlovák törzsintézet létszáma. Érsekújvár magyar lakosságát mélyen megrendítette ez a jelenség, a csehszlovák lakosság meg örömtüzeket gyújtott, sajtójuk hasábos cikkekben ünnepelte a csehszlovák elem túlsúlyát és heteken át örömmámorban ujjongott az elnemzetlenítés sikerén. Abban a tanévben 41 magyar tanulója volt a csehszlovák törzsintézetnek, a következő tanévben 39, majd 38, végül 50. Ebben a lélekrablásban meg a csehszlovák lakosság nagymérvű beözönlésében találjuk ennek magyarázatát. Nem hagyhatjuk megemlítetlenül, hogy sok magyar hivatalnok-szülő főnöke befolyására, az iparos, kereskedő vagy szabad pályán működő szülők pedig összeköttetéseiknek elvesztésétől való félelmükben gyermeküket a csehszlovák iskolában szlováknak jelentették be. így tünt el nyomtalanul sok magyar tanuló a csehszlovák iskolákban azért nem volt megbízható a nemzetiségi statisztika. Mivel a nemzetiségüket meg nem tagadó magyarok csak a legritkább esetben juthattak állami állásba, még a nem rég színtiszta magyar városokban is nagy eltolódás történt nemzetiségi szempontból. Számtalan magyar tisztviselő volt kénytelen vándorbotot venni a kezébe s helyüket mindenütt csehszlovákok foglalták el. Ez a magyarázata annak, hogy helyben lakó tanulóink száma egyre csökkent, a bejáróké pedi» folyton emelkedett. A statisztika szerint a magyar tanulóknak 23°/<> volt bejáró, Érsekujvárott 40°/». A bejárásnak egyik okát a gazdasági leromlásban és az olcsó internátusok hiányában kell keresnünk. Míg Pozsonyban és Kassán olcsó állami internátusok voltak csehszlovák tanulók számára, addig a magyarságnak egy állami, vagy legalább is állami támogatásban részesülő intézménye sem volt. De a bejárás nagy percentjéből még azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar középiskolák tanulói főleg a falusi gazdatársadalomból kerültek ki, ami örvendetes jelenség. A magyar tanulóknak körülbelül a 8"/»-je tette le az érettségi vizsgálatot. Tapasztalásból tudjuk, hogy a falusi fiúk mind visszatértek a faluba, ahonnan kiindultak. Népük vezetői lettek, mint tanítók, 50
