Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938

kell a tanulók szempontjait. A gyerekek értelmi erejéhez mérten közvetítsük a nyelvtani jelenségek és törvényszerűségek ismeretét. Eleinte különösen vigyázzunk arra, hogy ne legyen nagy szakadék az elemi iskolai és a középiskolai tanítás módszere között. De a nyelvtani tényeket nevükön kell tudatosítani, tehát mértékkel grammatizálni is. (A latin nyelv tanítása is megkívánja!) Nyelvtantanításunk legyen igazi nyelvművelés. „Csak azt kell és csak azt lehet tanítani, amit a nyelvtudomány tanít, de azt úgy kell tanítani, hogy annak nevelő hatása legyen". (Karácsony S: Magyar nyelvtan társas-lélektani alapon. XXIV.) A nyelvtantanításnak, mint nyelvművelésnek feladatai közé tartoznak: magyar nyelvérzék fejlesztés, szó és formakészlet gyarapítás, helyes magyar beszédre való nevelés, helyesírásra való tanítás. A magyar nyelvhelyességről még az első osztályban sem szabad megfeledkezni. Tanításunkban lehetőleg kerüljük a száraz szabályformulázásokat! Sohasem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az édes anyanyelv jelenségeinek és törvényszerűségeinek tudatosítása közben mégis csak a magyar beszéddel foglalkozunk, s nagyon helyesen írta Gyulai Pál: „a beszédnek nemcsak nyelvtana van, hanem művészete is." (Gyulai: A nyelvőr és szépirodalmunk, Bp. Szemle, 1887.) Helyesebb célkitűzés nyelvtani szabályokat jól tudó és ismerő tanulók helyett, szépen és magyarul helyesen beszélő embereket nevelni! Ami a tanítás módszerét illeti, vigyáznunk kell a következő szempontokra: 1. A nyelvi jelenségek, tények és törvényszerűségek ismertetése pontos és érthető legyen! 2. Módszerünk legyen érdekes, hangulatos. 3. Az ismertetés induktiv úton, a munkáltató tanítás szellemében történik, illetőleg folyik le! 4. Adjunk minél több megvilágosító példát. (Lehetőleg szépirodalmi részt, legalább is szépen, hangulatosan stilizált szemelvényeket.) 5. S

ze

nteljiink minél több időt az ismertetett nyelvi tények begyakorlására. ß. Az egyes egységek után meg kell állni és az „anyagot" rendszeresen átismételni. 7. A táblára és a füzetbe rögzítsük le ismereteinket! Ezek szerint a szempontok szerint szerkesztettük meg módszertani segédkönyvünket a magyar nyelvtantanításhoz, az első osztály számára. A módszeres feldolgozás vázlatos. A példatár is csak keret, a tanító tudása és egyénisége töltse ki tartalommal! E módszeres feldolgozás a begyakorlás módozataira nem tér ki! Az itt adott anyag, azt itt bemutatott módszeres feldolgozásban, tulajdonképen bővített óravázlataim anyaga, a soproni áll. gr. Széchenyi 1. gimnázium Ib. osztálya számára. (1937^38) és az érsekújvári m. kir. Pázmány Péter gimn. I/a o. számára (1938/39.) A tanár, a tanító tervez, a diák, a tanuló végez! Mégis terveznünk kell, mert az igazán eredményes munka mindig a tervszerű munka volt. 13