Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1912

VIII. Szabadoktatás

előadásoknak, amelyeknek hallgatása s a rendelkezésre álló eszközök segítségével a gazdák, iparosifjak és munkások közül a tehetségesebbek megszerezhetik maguknak körülbelül azokat a tudományos ismereteket, amelyeknek birtokába valamelyik középiskola elvégzésével lehet jutni. E programm alapján alkalmas szakemberek adták elő a középiskolában előadott tudományágak rövid foglalatát s a helyi kívánalmaknak teljes méltánylásával többféle gyakorlati és szakismeretet. A szükséghez képest egyes előadásokat, számszerint harminckettőt, vetítéssel tettünk szemléltetővé. A képeket a budapesti Uránia Magyar Tudományos Egyesület és a nyitrai Kive kölcsönözte. Az előadásokat a programm szerint a hat téli hónapban tartottuk meg és pedig két szakaszra osztva. A hallgatóság is két évfolyamra oszlott. Az első évfolyamra azokat vettük fel, akik csupán népiskolát, a másodikra azokat, akik 1—4 közép- vagy polgári iskolát végeztek. Az összes hallgatók száma 76 volt. Az előadások színhelye a főgimnázium egyik tanterme volt, melyet a város fűtéssel és világítással engedett át erre a célra, hogy a városi iparosifjúság és munkásság továbbképzését előmozdítsa s értelmi és erkölcsi színvonalukat emelje. A városi tanácsnak a magyar nemzeti öntudat s a kulturális és nyelvi egység érzésének ébrentartása körül kifejtett e munkálkodásáért ez úton is hálás köszönetünket fejezzük ki. De legvégül teszünk említést arról a tényezőről, amelyről legelőbb kellett volna szólanunk, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületről. A magyar műveltség fokozatos fejlesztésével, a nemzeti érzés ápolásával s az egységes nemzet történeti múltjának hangoztatásával már régen felvette ez egyesület a nemzeti érzés nagy ellenségei ellen a nagy küzdelmet s megdöntötte azt az általánosan elterjedt hamis hitet, hogy a magyarság kultúrájában nincs hóditó erő és a magyar fajban nincs beolvasztó képesség. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület tőlünk sem tagadta meg erkölcsi és anyagi támogatását s mig agilis főtitkára, Clair Vilmos, látogatásával fűzte szorosabbra a kapcsot az előadók és hallgatók között; 400 koronás segélyével lehetővé tette, hogy a munkásgimnázium megalakuljon. Az elvetett mag termékeny talajra talált s ha a helyi társadalom sem zárkózik el a komoly szociális munkától, terebélyes fává szökken. — 57 —