Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1912

VII. Kirándulások

lünk a természet szépsége előtt. Imádni kezdjük a természetet, vagyis ebben Isten fenségét. Talán nincs hely, ahol a természet jobban meg tudná értetni magát, ahol az ember azt jobban megszerethetné, mint szép hazánknak e szépségekkel megáldott földjén. Még a délelőtt folyamán megtekintjük Poprádon a „Felsőmagyarországi Kárpátegyesület" gyönyörű múzeumát, ahol megismerjük a Tátravidék gazdag flóráját, faunáját és ásvány-országát. D. u. '/2 3-kor elhagytuk Felkát, ahova oly kellemes emlékek fűztek. Zsolna volt utunk célja, ahová este 8 kor érkeztünk, és a hol a posztógyárat és a budatini várat akartuk megtekinteni; sajnos, hogy közbejött akadályok miatt le kellett mondanunk erről. Este féltízkor tovább utaztunk és igy nem is láthattuk a várromokban gazdag Vágvölgyét. Végre hajnali 3 órakor megérkeztünk Érsekújvárba. Meg vagyok róla győződve, hogy a tanulmányi titon résztvett minden ifjú mélyen bevéste lelkébe a tapasztalatokat és híven meg fogja őrizni azt a sok szépet, amelyet a haza szent földje nyújtott. Szolgáljon ez az út egyrészt a Teremtő magasztalására, másrészt a hazaszeretet fokozására! Végül nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak Bolla Richárd balparti üzletvezetőségi forg. főnök, M. Á. V. felügyelő úrnak, aki szíves volt egy kocsit rendelkezésünkre bocsátani, amely egész utunkon elkísért ; továbbá Reiter Alajos éujvári állomásfőnök és Tóth Péter állomásfőnök helyettes uraknak akik szintén fáradoztak, hogy minél kényelmesebb legyen útunk és az utazási dolgokban szíves felvilágosításokkal szolgáltak. Egyáltalán mindazok, akik kirándulásunk jó sikerültét bármivel is előmozdították, fogadják az intézet hálás köszönetét. Dr. Benes István vezető tanár. 11. Visegrádi kirándulás. A II. és III. osztály 76 tanulója okt. 2-án Mrenna József és dr. Hoós Ferenc vezetésével Visegrádra rándult. A reggeli vonattal mentek Nagymarosra, onnan gőzösön Visegrádra. Megtekintették a Salamon-tornyát, megmászták a Várhegyet, bejárták a romjaiban is nagyszerű királyi lakot, gyönyörködtek a pompás kilátásban, az— 53 —