Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1905

törzsek 10 nap alatt Rómában lesznek, s Tiberiusnak gyorsan békét kellett kötnie Marboddal, hogy Rómát megmentse a felkelőktől. A germán hódítás észak félé abban maradt.

Nyugaton is érzékeny csapást mért a birodalomra egy cherusk fejedelem Arminius. Varus volt a Weser folyó vidékén a római katonai parancsnok, s mikor egy fellázadt germán törzs leigázására indul, a Cheruszkok megtámadják egy ingoványos helyen és egész hadseregét megsemmisítik.

A germán népek betörését megakadályozta ugyan Augustus, de őket leigázni nem tudta : a birodalom határai a Rajna és a Duna maradtak.

Augustus halála után Rómában belső zavarok ütik fel fejüket, a császárok nem igen gondolnak a germán hódításra, de meg a germán népek is apróbb törzsekre bontva nem igen merészeltek kikezdeni Rómával. Hosszú ideig pihennek a fegyverek. A III. században azonban azt látjuk, hogy a kisebb germán törzsek szövetkeznek egymással ás ezen törzsszövetségek már tovább hatolnak: a gazdag, művelt országban bő zsákmány kínálkozott s a germán nép hullámai összetörve a gátakat, elöntik a birodalom területét.

A legnevezetesebb volt a gótok szövetsége. Régi mondák szerint Skandináviából indultak ki ezen germánok, magukba olvasztván az Oderamelléki germán törzseket, a Dnieper és Don vidékén telepszenek le. Innét sokszor törnek be a birodalomba, magát Itáliát is rettegéssel töltik el, mikor határainál megjelennek. 274-ben Aurelianus kénytelen átengedni nekik Dáciát, a mai Erdélyt, hogy velük a barátságot fenntarthassa. A IV. század elején hatalmas nagy királyuk volt: Hermann- rich. Tettei a mondák ködében vesznek el, csak anynyit tudunk, hogy birodalma a Balti-tengertől az Aldunaig terjedt. Sokáig ellen tud-e állani a római birodalom a gótok támadásainak ?

Észak-nyugat felől nem kevésbbé veszedelmes raj, a frankok szövetsége rohanja meg a birodalmat. A

8 —