Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1905

Ha egy hatalmas ur elvette a közszabad birtokát, vele együtt veszítette ez el szabadságát is ; sokan pedig, mert megélni nem tudtak, önként állottak valamely úr szolgálatába. Soknak szüksége volt egy hatalmasabb védelmére, feláldozta szabadságát; mások a rájuk rótt pénz- büntetést kifizetni nem tudták, vagy a kiráiy parancsára hadba nem szállottak : szolgasággal sújtattak.

A rabszolgával ura tetszése szerint rendelkezhetett: eladhatta, elajándékozhatta őt. Szolgálatai sem voltak meghatározva, mert dolgoznia kellett mindaddig, amig ura kívánta, s ha kis földecskéjén learatta saját termését, ura bármikor elvehette tőle.

Az egyház sokszor kikelt a rabszolgaság ellen, s nagyrészt az ő munkájának tulajdonítható, hogy Nyugat- Europában a XII. sz. elején már eltűnik a rabszolgaság és beleolvad a jobbágyosztályba.

Ezen osztály tagjai szabad emberek- voltak, de vagyontalanok lévén, valamely birtokos úr földjét művelték, s ezért az úrnak bizonyos adót fizettek, bizonyos szolgálatot teljesítettek. A jobbágy kötelezettségét urával szemben, mindig az úr állapította meg, mert a törvény csak a nemesség hűbérviszonyával foglalkozott, a jobbágyot nem fogadta védelmébe. Beszolgáltatta uránák terményei egy részét; az úr várában vagy birtokában személyes szolgálattételre jelent meg, s ha az úr birtokán átutazott, bármely jobbágy községében szállt meg, egész kíséretével ingyen látták el a pórok urukat.

A földesúr sokszor nevetséges szolgálatra kötelezte jobbágyait. Némely jobbágyoknak urukat egy évben egyszer meg kellett látogatniok, de úgy, hogy két lépést tettek előre, egyet pedig hátra. A Machecoul melletti tó halászai minden évben egy új táncot tartoztak uruknak bemutatni.

Ezen rövid vonásokban vázolt hűbérrendszer leginkább azon országokban terjedt el, amelyek Nagy Károly

— 21