Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1904

I. A főnévi igenév

helyre száguld, ki magát üditni, ki szegény állatját, ki szorítni szijját, igazitni csatját IV. 31. Foly iszonyú „kinn a farkas benn a bárány" ! Betörni kívülről ezer élet árán, fordítni belőlrül, sort sor után, vissza IV. 2. 157. 5.) A főnévi igenév mint jelző. Kétféle jelzői szerepet vállalhat el a főnévi igenév a mondatban, birtokos s az értelmező jelzői szerepet. A főnévi igenévnek birtokos jelzői szerepe tulaj donkép két rokontartalmú mondatnak összevegyüléséből állott elő, egyik mondatból az egyik, a másik mondatból a másik részt tartjuk meg. Ideje volna, hogy szellőztessünk + Jó volna szellőztetni = Ideje volna szellőztetni. Végül idegen nyelveknek különösen a németnek és franciának hatása alatt előfordul a főnévi igenév mint értelmező Kazinczy kezdte, azóta fordul elő irodalmunkban Alanyi értelmező : Királyra nézett a kötelesség meghagyni legottan, hogy Toldit temessék. II. 197. Tárgyi értelmező : Piroska sokat tőn majdnem lehetetlent, elnyomni szerelmét, az első egyetlent. IV. 135. SzegPeíi 3síván. — 16 —