Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1903

I. Oláh Miklós levelezése a németalföldi humanistákkal

és csak a papok visszaélései ellen intéz támadást. S csakis ilyen felfogással lehetett Erasmusról, mikor kéri őt, hogy ha az udvarba jön, munkáival, éberségével a keresztény ügyet védje, és annak érdekében működjék.') Máskép áll a dolog Mária királynénál. Mária királyné talán nagyon is jól ismerte Erasmust, tudta, hogy ellenfele az egyháznak. De hisz ez a gondolkodás Máriában visszhangra talált, mert ő rokonszenvezett a protestantizmussal. Úgy látszik, ő teljesen tudatosan emelte ki Erasmusnak a keresztény hit körül szerzett érdemeit, mikor udvarába meghívta.

2) Végeredményben kimondhatjuk, hogy Oláh Miklósnak ismernie kellett Erasmust, ismernie az ő műveit, hisz ezt maga is bevallja ; de el sem képzelhetjük, hogy az udvarban ne ismerték volna és Oláh ne olvasta volna iratait. Az udvari szellem átalakította őt is, humanistává, világias gondolkodásúvá tette. Mint ilyenre legnagyobb kitüntetés volt, ha Erasmussal megismerkedhetett, barátságot köthetett vele, annál is inkább, mert Erasmus kétszinűsége és rókalelke folytán

; annak vallási gondolkodását meg nem értette eléggé. És nem tudja megérteni, hogy azok, kik olvasták, alaposan olvasták Erasmus munkáit, hogy szállhatnak sikra ellene. De ezek nem is teszik, hanem csak azok, akikben semmi erényesség sincs, akik csak farizeus módjára fitogtatják magukat: azok az ő ellenfelei. írja egy levelében.

3) Oláh Miklósnak Erasmussal folytatott levelezését sem jellemzi azon humanista sajátság, hogy csak tudományos, különösen klasszikus dologról szabad írni. Ellenkezőleg ilyesmi emlitve sincs. Ép oly tárgyúak ezek, mint a többi levelei : magántermészetűek, közlékenyek ; humanista kérdéseknek, fejtegetéseknek nyomát sem ') 228. 378—379 3) 476. — 22 —