Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1903

I. Oláh Miklós levelezése a németalföldi humanistákkal

lőinek. Már magától Erasmus nevétől is el van ragadtatva ; elragadtatással beszél róla ; még mielőtt Németalföldre ment volna, őt „divinum ingenium"-nak nevezi.

1) Azt irja neki első hozzáirott levelében : „Habár soha sem láttalak, mégis oly kedves vagy előttem, és annyira ismerlek könyveidből, amelyek folytonosan kezeimben vannak."

2) Erasmus müveinek olvasásására bizonyára Mária királyné környezete ösztönözte őt, mint Ursinus Velius, Henckel János, kik már ismerték Erasmust, és lelkesedtek a tudósért.

3) Ezek ösztönzésére veszi elő Erasmus munkáit, megszereli belőlük azok szerzőjét, és lelke örömmel telik el, mikor már ő is levelezhet a kiváló humanistaval. Erasmussal való levelezésre megadja az alkalmat Erasmusnak De vidua Christiana c. műve, amelyet a királynénak ajánl, és amelynek megjelenése után siet Oláh, habár mint ismeretlen, tudatni, hogy mily hatással volt a királynéra a könyv, mennyire megtetszett neki.

4) Erasmus válaszol a levélre, és mind sűrűbben irnak egymásnak. Oláh Miklós szeretné személyesen ismerni Erasmust, szeretne álandóan közelében tartózkodni. 0 nem mehet Ereiburgba

5) hozzá, hanem miért ne jöhetne el Erasmus az udvarba? Felveti az eszmét Erasmushoz irt leveleiben ; kéri, hogy jöjjön vissza hazájába, nincs mitől tartani, csak adja tudtára szándékát, ő mindent el fog követni, hogy az udvarba jusson. Eddig sem mulasztotta el, hogy a királynénál ne beszéljen róla. A franciskánusoktól és dominikánusoktól ne féljen, hisz ha az uralkodó kegyét birja, ezek nem merik íecsegésük kelbántani, s különben is „vakmerő szemtelenségüket" személyes megjelenésével is tönkre fogja tenni.") ') 9») 70. 3) U. o. ») 69. s) T. i. ekkor Erasmus Freiburgban lakott. 6) 197. — 17 —