Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1897
drámai előadásoknak, az istentisztelettel pedig semmi vonatkozásban sem voltak a közel elmúlt események szereplői sem a költött személyek. A görög tragoedia anyagának ilyen szűk körre való szorítása volt oka jó részben későbbi hanyatlásának. A mig t. i. nem fogytak ki a tárgyból, nagy költők még szép műveket hoztak létre, de mikor már a dráma tárgyául szolgáló mythosz világ ki volt merítve, a költő, hogy ne ismételjen és ne adja vissza újra önmagát, kénytelen volt idomítani a tárgyat, a mi a tárgy szinszerűségére éppen nem volt előnyös, úgy, hogy már egy Euripidesnél is lehet találni szerkezetbeli hibákat. Euripides különben nem csak ezért tett változtatásokat a mondán, ennek okát kora és különösen az isteni világrendről való felfogásában és ennek az emberiséghez való viszonyában kell keresni. A peleponnesusi háború idején kezdtek már az emberek az isteneknek is emberi jellemvonásokat tulajdonítani. Az a meggyőződés volt az istenekről, hogy azokban is van szeretet, gyűlölet, rokon- és ellenszenv, azoknak is vannak vágyaik és szenvedélyeik, azok is örülnek és szenvednek. Euripides aztán olyanoknak festette jellemeit, mint a milyenek a mindennapi életben; ezeket a mindennapi életben előforduló jellemvonásokat átvitte hőseire, sőt már az istenekre is. Ezért kellett neki a mythuson változtatnia, ezért kellett darabjaiban az előzményekből többet adnia mint a mennyit elődei adtak, ezért nyúltak hosszabbra prológjai; sőt egy-két darabjában olyan előzményekből indul ki, hogy annyival a modern dráma is majdnem megelégszik. — Hogy a görög tragoedia ilyenformán csakugyan mintegy utolsó felvonását képezte a modern drámának, ennek bebizonyítására nézzünk meg néhány darabot. Miután Aisch. minden valószínűség szerint 473-tól kezdve, a mikor Phineus, Perzsák és Glaucus ez. trilógiával és Prometheus ez. satyrdrámájával először nyert dijat, mindig trilógiákat illetőleg tetralógiákat irt, azért Aisch.-nak ebben a tekintetben való megvizsgálásánál egy szerencsénkre teljesen ránk maradt trilógiájának mind a három darabját mint egy egészet kell megvizsgálnunk, hogy az a vád n
