Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895
aztán az összetett mondat fajaival s végre a körmondattal. Fölosztani a három harmadra az egészet úgy lehet, hogy az első harmadra a hagtan, a beszédrészek s a rokonértelmű szavak jutnak, a másodikra az alaktan és a mondattannak fele, a harmadikra a mondattan másik fele. — A nyelvtan tárgyalása e fokon már nem a példákból indult ki, hanem az előbbi osztályokban tanult ismeretekből. A tanár kérdéseivel ez ismereteket felélesztvén és szükség szerint újra megvilágítván, rávezeti a tanulókat összefoglaló rendszeresítésükre, majd a megállapított rendszer értelmében velük gyiijtet az olvasmányból példákat. c) Verstan. Ki van tűzve azonfelül ez osztályra a hangsúlyos vers ismertetése. A tanárnak ugyan már az első osztálytól fogva versek olvasása alkalmával rá kellett utalni a vcrselés sajátosságára s feltüntetni, a mint előfordul, rhythmust és rímet. Azonban e fokon, midőn latin és német költeményekkel is megismerkedik a tanuló, alkalmat kell vennie a sajátságos magyar verselésnck összefüggő tárgyalására. d) Feladatok. A feladatok oly értelemben kezelendők ez osztályaan is, mint az élőbbemben ; azonfölül különösen alkalmas tárgy lesz azon magyarázatok írásbeli felgol- goztatása, melyeket a tanár a történeti olvasmányhoz kénytelen fűzni, hogy az eseményeket, melyekre az iró utal, teljesen megvilágítsa. Azonfelül az olvasmány folyamában kellő gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók a felszállóit és körmondatos beszédmód különbségeit felismerjék és az egyik formának a másikba való áttételét megkísértsék. IV. osztály. Hetenkint 4 óra. Az egy hónapra eső óraszám úgy osztható be, hogy 10 essék olvasásra, 6 elméleti taglalásra s feladatok javítására. a) Olvasmány és feladatok. A nagyobb epikus olvasmánynak (Arany Toldija XII énekben) olvasásában a mű tartalmának megbeszélésén kívül meg kell világítani a költői előadás sajátságait, megértetni a jellemzés eszközeit és feltüntetve a mű szerkezetét, némi fogalmat adni az eposi alkotásról. A bevezető versszakok magyarázatakép szólhat a tanár röviden a monda tárgyáról, Ilosvairól és a Toldi keletkezéséről; azonban az Ilosvai-féle feldolgozásnak részletes ismertetése és összehasonlítása Arany költeményeivel nem a tárgyalás elejére való és csak a poétika tanítás fokán (VII. oszt.) szolgálhat a költői conceptio és compositio tanulságos megvilágítására. A munka magyarázatában különös gond fordítandó a szó- és tárgymagyarázatokra. A tanár nemcsak az egyes szók pontos megértését fogja tekintetbe venni, hanem ügyeltetni fog sajátságos kiszemelésükre, megvilágítva árnyalataikat és megkülönböztetve a rokon crtelmüektől: utalni fog továbbá a gondolatkifejezés alakjaira, miként foglalkoztatják a képzeletet vagy keltenek érzelmeket; ki fogja emelni végre az eposi előadás részletező, kényelmes módját. Tárgyi magyarázataiban törekedni fog mindazon vonások egybeállítására, melyek a költemény történeti hátterét (Nagy Lajos korát) feltüntetik; de legtöbb figyelmet érdemel a személyek lelki állapotának értelmes taglalása, minden felmerülő jellemvonás méltatása, a szándékok érlelődésében és a cselekvény fejlődésében minden egyes mozzanat megértetése. Nem mulaszthatja el, — 86 —
