Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895
jéből fentíirtott és fcntart, mily haszonnal jártak a nemzeti közművelődésre nézve, bizonyltja az a sok tótajku, részben most már őszbecsavart férfiú, kik mint papok, tanítók, szerzetes és világi tanárok, ügyvédek, orvosok, iparosok és kereskedők a közélet terén áldásosán működnek Nyitra és Bars megyében, sőt elszórtan az egész hazában is. Ezek nemcsak a magyar nyelvet mintegy második anyanyelvet sajátítottak el, hanem nemzeti lelkesedést is szittak magokba, úgy az iskola falain belül, mint a hazafiasán érző és gondolkozó családok körében is. Innen magyarázható az, hogy e város szomszédságában levő községek, mint Bánkeszi, Kis-Várad és Nagy-Surány nemcsak politikai érzületben magyarok, de nyelvben is magyarosodnak. Mily szerep illeti Érsekújvár városát és gymnasiumát a nemzeti kultúra terjesztésében, azt legjobban mutatja geographiai helyzete. Ugyanis azon a nagy dunáninneni területen, melynek véghatárai Pozsony, Komárom, Vácz, Léva, Nyitra, Nagyszombat, nincs más középiskola az érsekujvárin kivül. Annál fontosabb e város ethnographiai situaciója: Érsekújvár úgynevezett tót-magyar nyelvhatáron fekszik és egyedüli magyar nagy város az egész hosszú Pozsony-Váczi útvonalon. A kis magyar Alföld ezen kis Debreczenje megérdemli tehát mind politikai, mind nemzeti kulturális szempontból, hogy szellemi élete, ipara kereskedelme még államtól hozandó pénzbeli áldozatok segítségével is fcjlesztessék. Meg is kezdte ezt már a legközelebb múltban a magas kormány, mikor a város áldozatkészsége mellett elhelyezte itt a m. kir. dohánybeváltó hivatalt és egy m. kir. honvéd-huszár-ezred felét. Azonban akármennyire emeli is ez a két intézkedés a város forgalmát, ez nem elégítheti ki egy 12 ezer lakossal biró magyar város szellemi szükségleteit. Szüksége van a városnak és nemcsak tót ajkú, de magyar vidékének is egy teljes középiskolára: főgymnasiumra. Hogy ezt megtenni a magyar kormánynak nemzeti, gazdászati, tanügyi, politikai és paedagogiai szempontból érdemes és előnyös, eléggé mutatják a következő tények. Érsekújvárnak van gazdag és nagy vidéke, kis és nagy földbirtokosaival, virágzásnak indult malomiparával, a még meg nem magyarosodon N.-Surány nagy községével és abban levő nagy czukorgyárával: Érsekújvár a legnagyobb közlekedési csomópont Pozsony és Budapest között, a mennyiben a már épülő zsitvavölgyi vasút, ha a koinárom-éujvári vasúti vonallal összeköttetni fog, Barsmegyének egész nyugati részét az érsekujvári piaczra fogja vonzani. Ez lehetővé teszi a szülőknek, hogy tanuló fiaikat személyesen is éber figyelemmel szemmel tartsák. A mellett, hogy a helyi piaczon az élelmi szerek elég jutányos áron kaphatók s igy a tanulók ellátása is elég jutányos, nem megvetendő, az az előny sem, hogy úgy Érsekújvárnak, mint vidékének éghajlata egészséges, ami a taníttatást és tanítást, sok kellemetlen zavartól óvja és sikerét nagyban biztosítja. Általános tanügyi, politikai szempontokon kivül különös paedagogiai érdek is követeli ezen intézet az állam által való kiégészitését. A fentemlitett városok közül a nyitrai és nagyszombati, valamint a pozsonyi középiskolák rendszerint négyszáz, Sőt több tanulóval is bírnak; a mely tultömöttség mellett a tanitásnevelés intenzív egyáltalában nem lehet s igy az eredmény sok tanulónál problematikussá válik. Ezen középiskolák tanulóinak számát jó részben Érsekújvár nagy vidéke is növeli. Ha Érsekújvár teljes főgymnasiumml bir, akkor a fentemlitett tanulók nagy része — 39 —