Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895

Válsz, a' szerencse felmagasztai

'S a’ tudomány felemel magasra.

Az elme, és szív szárnyain égbe jutsz ;

Ha míveled azt, porba maradsz, ’s teher Élted, ha szívednek tökély it

Veszni hagyod, ’s törekedni feljebb Nem vágysz. Szívednek tiszta kivánati Betöltek ; im áll Temploma a’ szelíd Múzsáknak, és kéjelgve várja

Hódolátod’, ’s küszöbét köszöntni Hogy vagy szerencsés, lakhelyed érdemes ’S fáradhatatlan Főnökinek köszönd ;

Mondj Ferdinándnak hála verset. Nagy kegyeit ki reád lövelve, Engedte látnod telve reményeid,

'S ne szünd imáddal kérni az ég’ urát

Hogy szép Honunknak dús javára Élete századokon viruljon.

— 15 —