Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1893

bal tengeröbölig terjed a/, első, melynek legnevezetesebb kikötője Setubal ; innen a Cap d. Rocaig terjed a második rész, mely a 330 km*, területű Tajo torkolatát foglalja magában, ebben találjuk Lissabon-t Portugália első kikötő és fővárosát. 2) Cap. d. Kocától a Duero torkolatáig a tengerpart sekély emelkedéssel egyenesen éjszaknak tart; egyetlen kikötője Oporto, folyam torkolati kikötő. 3) Ducró torkolatától Finisterre fokig a partvidék jellegében az ősközet lép előtérbe, hatalmas sziklafalakkal és mélyen a szárazföldbe nyúló öblökkel. Ezen képződmény folytatását találjuk a Finisterre foktól Sebastian kikötőig az éjszaki part mentében is, bár az alkotó kőzetek összetétele eltérő. Miután a partok mentében szorosan húzódó hegységek faban és érczben gazdagok és ifiiután a sziklák több helyen kisebb öblöket képeznek, már a legrégibb korban nagyban előmozdították a hajózást; nevezetesebb kikötők : Coruna, Ferrol, Santander és Sebastion.

Domborzati viszonyait tekintve : valamint az ország partja egyszerű, kevésbé kitérő egyenesben fut körül, úgy belseje kevéssé tagolt hegy csoportokból áll, melyeknek közép magassága az egész félszigetre mintegy 700 ni-re tehető. Éjszaki határ lán- cza Pyrenaeusok neve alatt ismeretes. Belsejének magvát egy magas párkányhegység által körülvett fennföld képezi, telve hegy- lánczokkal, melyek között termékeny, festői völgyeket, terjedelmes fensikokat és növényzetben szegény, kietlen pusztaságokat találunk. E fennföld éjszakra és éjszak nyugatra meredek sziklafallal esik a tengerpartra és alig változó szélességben húzódik délre a Quadalquivir völgyéig. Nyugati parton találjuk a portugál terraszokat és az alacsonyodó dombokat; délen az egyedüli mélyföld — Andalusia — csatlakozik hozzá és elválasztja a Sierra Nevada hegységet a központi plateau-tól. Éjszakkeleten az Ebro völgye, — egy háromszög alakú területen — képez választót a központi fennföld párkány hegysége és a Pyrenaeusok között.

Ezen beosztás által a félsziget geológiai történelmének tanulmányozását teszszük lehetővé, mert geológiai szempontból tekintve a fennföld éjszaki párkányhegységének emelkedései a félsziget legrégibb képződményei. Gallicia és Asturiából délre : Leona, Estramadura és Castilián át majdnem a Quadalquivir folyóig egy kristályos ősközet és silur palából álló hegycsoport húzódik, mely csak itt-ott van fiatalabb képződménnyel áttörve.

— 6 —