Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1893
kréta-mészképíet, mely Billbao mellett kifejlődött gazdag vaserez telepet veszi körül, középső részében a kőszénképlet van kifejlődve és ezt követik — nyugati részen — a Silur pala és Granit. Keleti részében folyók völgyei által szaggatott, minden átmenet nélkül esik a tengetpartra, e jellegét az Ebró forrás vidékéig nem változtatja meg. A hegység csúcsai alig érik el az 1500 m. magasságot és átjáróik, — melyek a párkány hegységet törik át csak 6 —700 m. magasságúak, minél fogva sokkal kényelmesebbek a pyrenaei átjáróknál. Legnevezetesebb a Bayonne (franczia tengerparti város a Biskay öbölben) és S. Sebástionon átvezető vonal. A hegység nyugati része nevezetes, hogy gerincze nem áll egymástól elvá- laszthatlan lánczból, hanem egyes kisebb fehérségekből, melyek a magánosán álló csúcsokat választják el. Egy ilyen feltérség Reinosa 850 m. a tenger színe felett, ezen átvezet egy ut délre, Santandertől Castiliába mely az Ebrót forrásához közel átlépi. Ettől nyugatra egy hegység emelkedik, mely Penas de Panarandában 2665 m. magasságot ér el. Az asturiai hegység innen a tengerparttól mintegy 75 km. távolságban vonul cl, úgy, hogy közte és a tengerpart között egy másik hegység húzódik hosszanti völgyet képezve, melynek középpontja Ovido (230 m.) Asturia fővárosánál van. Spanyolországnak éjszaknyugati része, mely a Minho folyó által van hasítva a központi feltérség folytatásának tekinthető, csak hogy hegységei egymástól nehezen elkülöníthető ágakból állanak mintegy IOOO m. magasságban. A központi fensik keleti párkány hegysége nem áll egy egyöntetű lánczból, hanem inkább — két — egymástól elszigetelt hegycsoportból alkotott. E párkány hegység választékai között legfontosabb az éjszaki, mely a Canlabriai hegységtől Bur- gosig húzódik, itt az Ebró és a Duero felé siető Pisuerga között alig található vízválasztó terület. E térségen találjuk — a »Vit- toriának« nevezett — ama főközlekedési vonalat, mely délnyugat Francziaországból O Kastiliába vezet és Miranda-nál, az Ebron, Bilbao t Uragoniánnal összekötő utat keresztezi. E közlekedési vonaltól délkeletre egymással szerves összefüggésben levő hegycsoportok képződtek. A Sierra de la Demamla (2300) tói délke- etre egy magas vízválasztót találunk, mely a Sierra de Moncayoban 2350 m. magasságig emelkedik: a már előbb említett aragoniai — 9 —
