Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1888

De a természeti törvények kiderítése bizonyára meg­érdemli, hogy érette fáradozzan ik. Az eszményi szellemkép­zésnek, mely az embert a szépnek, jónak és igaznak tisztele­tére és megismerésére tanítja —, ő a mestere. A tudományok tételeinek tanítását azok gyakorlati hasznával oly alakban tö­rekszik összekapcsolni, hogy minél több embert megvédjen is­mert dolgok próbálgatásától és hogy a veszendőbe menendő tő­kének gyümölcsözőbb forgalmat biztosítson. Az ókorban a természeti jelenségeknek meg nem magya­rázható okát rendes szokás volt az istenektől származtatni, és hogy manapság a tudományban, iparban, művészetben, a gazdaság különféle ágaiban a haladás oly gyors, csakis buvá­rainknak köszönhető! Küzdeni kell a millió számban előforduló ellenséggel ; mert „küzdés az egész élet". — És a küzdelem czélra csak akkor vezet, ha felhasználjuk a fegyvereket, melyeket ellensé­geink legyőzésére a tudomány kezűnkbe adott. Azonban tud­nunk kell azt, hogy minél értelmesebb valamely nép, annál hatalmasabb a létért való küzdelemben; azon van, hogy tu­dásvágyának kielégítésére mindenki elég anyagot találjon és hogy minél könnyebben hozzá is férhessen. Élőszóval, művek kiadásával, múzeumokkal küzd a tudatlanság ellen. Az erre szükséges anyagot pedig ki halmozta össze ? Fáradhatlan nagy vezérünk ! Ü, ki mélyebben beletekint a végbemenő jelensé­gekbe, jó képet alkothat magának arról, hogy a természet kis eszközökkel mily sokat és nagyot végez. Erre szellemesnél szellemesebb találmányai vezetik, melyekkel a búvárkodás ne héz feladatát megkönyitheti. A búvárnak, legyen az orvos, tanár, mérnök, gazda, bányász stb. érintkezésbe jővén a természettel alkalma van a termé­szettudományok kiváló társadalmi jelentőségéhez hozzászólni, a tudomány kérdéseinek hosszú sorából egyet-mást tisztába hozni, elintézni.

Next

/
Thumbnails
Contents