Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1886

4

iskola zsibbasztó uralma alól : lassan bár, de biztosan halad előre a tudomány azon eszményképe felé, mely annak vég- czélját képezi. Valamint ugyanis a többi természettudományok feladata, nemcsak a tüneményeket elősorolni, hanem ezeket meg is fejteni, azaz a tünemények okait és összefüggését kimutatni : úgy a földrajzi búvárlatnak fő feladata s végczélja sem lehet más mint azon physikai okokat kipuhatolni s azon törvényeket földeríteni, melyekből a földön — „ezen élő, fejlődő és tökéletesedő szervezeten, a népeknek, az emberi nemnek ezen bölcsőjén, lakó és nevelő házán, ezen sok oldalról tanulmányozható felette nagy tárgyon“ — a tapasztalható jelenségek legkülönbözőbb alakjai, számtalan elváltozásai meg- fejthetőkké, megmagyarázhatókká válnak.

A földrajz ezen s már előbb említett magasabb állás pontját szem előtt tartva, könnyen be lehet látni, hogy a tudományos geographusnak mi a feladata.

A halhatatlan Leibnitz szerint: „A jelen fia a múltnak és atyja a jövőnek“. Valamely tudomány jelen álláspontját helyesen felfogni és annak jövő haladására nézve némi világot vetni nem sikerülhet czélszerüebben, mint hogy az annak fej - lődésével karöltve járó viszontagságok kutattassanak, Az emberi szellem első kísérlete, hogy az anyatermészet által féltékenyen elfedett fátvolt szegélyről szegélyre föllebbentse s ez által a természeti növényeket lassan bár, de biztosan fö'deritse. így fejlődött ki mostani niveaujáig a földrajz is. Л kereskedelem és a háború voltak a legelső és leghatalmasabb okok, melyek az embert szülőföldje határainak átlépésére ö -ztönözék, első és hatalmas indítói ama fölfedezéseknek, melyek a föld felszínén eszközöltettek.

De leghatalma-abb lökést kapott a földrajzi tudomány az újabb időben, a gőz, — villamosság, a fölfedezések és a nevezetes találmányok korszakában, még pedig akkorát, amínőt azelőtt századok lefolyása alatt sem nyert, a mennyiben geographiai ismereteink haladása nem szorítkozott csupán földabroszok javítgatására, vagy a föld ismeretlen vidékeinek felfedezéseire és leírására, hanem kiterjeszkedett azon okokra is, melyek a föld felszínének jelen alakulását előidézték (phisikai geographia); másrészt a geológiának útját egyengeti, nyomról-nyomra figyelemmel kiséri és telhasználja a föld fejlődéstanának, — a phisikai és chemiai geológiának — megállapított adatait s ezek