Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1880
‘20 fehéres lesz. A nősténynél hiányzik a hegyes alfél A rajna vidékén tölgy- és fűzfákon jelenik meg, de csak ritkán. Harmadik faja M. Hippocastani hasonlít nagyon a közönségeshez, lábai és csápjai sötétbarnák, alfele mindkét nembelinél rövidebb, tövinél szűk, vége felé egy kissé szélesebb; már ápril havában megjelenik. Van még egy faja a cserebogaraknak és nálunk elég gyakori. M. füllé, csapé cserebogár, barna fehér, bábosán rendezett pettyekkel; nagysága 40 mm. A köznép még egy faját különbözteti meg a cserebogaraknak és fiatal cserebogárnak nevezi ; és azt hiszi hogy még nőni fog és valódi és öreg cserebogár válik belőle, ez ugyan téves mert a rovar, ha már a bábbél kifejlődött többé nem nő. Ezen rovarok tartoznak a Ithizotrognsokhoz, nevezetesebbek Illi, aestivus és solstitialis; ezek csak nyáron jelennek meg. A károkról melyeket a cserebogarak okoznak. A mondatfákból eléggé kitűnik hogy a cserebogár kártékony rovar. Hogy azonban fogalmunk legyen azon irtózatos károkról, melyeket a cserebogarak okozhatnak és okoznak is jónak találjuk itt elmondani egy két esetet melyekből az ő kártékonyságuk eléggé kitűnik. Ür. Heer a természetrajz tanára a zürichi egyetemen 1807-ben közel 153 millió cserebogarat pusztított el. Tegyük fel hogy ezek fele nőstény volt, és minden nőstény csak 30 petét rakott volna akkor látjuk csak, hogy mennyi petét semmisített meg. Ha mindezen petékből kikelnek a rovarok mily megmérhetlen növény anyagot pusztítottak volna el a három év alatt. A nevezett tudós tanár állítása szerint minden rovar petéből való kikelésétől teljes kifejlődéséig körülbelül 1 kg. növény anyagot felemészt kiszámítható a kár a melyet okoz nak ezen rovarok daczára annak, hogy csak a növények gyökereit pusztítják el. Angolországban egy földmivesnek majdnem az egész vetését pusztították el a pajorok. A cserebogarak oly nagy mennyiségben jelennek meg néha hogy a kocsiba fogott lovakat is megállítják s nem képes az ember velők szemközt előre haladni.
