Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1879
X. PRAY GYÖRGY ciete eo i tói ш uniiáeeáya. Városunk egy nagy nevű és régen porladozó fiának Pray Györgynek enyésző emlékezetét elevenítem föl, kiről, habár korának legtekintélyesebb tudósai közé tartozott, habár élete javát nemzetünk történetének nyomozására és megírására szentelte, mivel nagy becsű, terjedelmes munkáit nem a nemzet nyelvén, hanem korának tudományos nyelvén, latinul irta meg, irodalom történetünk csak mellesleg vesz tudomást. Fölelevenitem azért, mert Érsekújvárod kevesen tudják, hogy Pray György városunkban született és kevesen ismerik a 18. század első' rangú írójának tanulságos pályatörténetét. Báró Mednyánszky Alajos a „Tudományosgyűjtemény“ 1819. évi III. kötetében a nyitramegyei írókat elősorolva igy szól Prayról: „A magyar történet Íróink legfényesebb tagjának írásit az egész tudós Világ nem tsak esméri, hanem bötsüli is. azért azokat előszámlálni tudományos vétek volna“ — és ime a férfiúnak hire, kiről alig két emberöltő előtt igy Írtak, enyészetnek indul, könyvtárakban heverő munkáit egy szorgalmas élet mai-adandó becsű gyümölcseit, csak egyik-másik szorgalmas pálya-utódja lapozgatja, és korunk fiatalsága, midőn a kezén forgó irodalom történeti kézikönyvekben a 18. században élt történetíróink díszes sorában Pray György nevével találkozik, nem tudja, hogy mily tevékeny és gyümölcsös élet áll a név mögött. Pray életrajzát kortársa és barátja, Paitner Mihály, rátóthi prépost irta meg és kiadta Pray „Syntagma historicum de sigillis Regum et Reginarum Hungáriáé“ czirnii becses munkájának bevezetéséül; újabban pedig Fleger Sándor „A
