Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1876
9 forrás mellett otthon; nem lehet, oly magasak a veendő vizsgadíjak, hogy szegény el nein viselheti. Nem tanulhat az 51 dik, mert az osztályban meg van a törvényesen meghatározott szám, s így mehet a helyben levő gymnasium helyett más városba 10 - szeres költségre kényszerülve, s ha itt is 51-dik, mehet vándorolni tovább. — Nem tanulhat tovább az, ki esetleg valamely pályán keresi kenyerét, mert a magasabb tudományokra nem lehet semmi módon elkészülni, hacsak bizonyos felső tanintézetet nem látogat, elhagyván előbb azon pályát, mely őt fentartja. Nem tehet vizsgát bizonyos osztályokból, ha különben bármily képzett legyen is. Miért?— neu tudjuk; s így megy ez tovább is. Elmondhatjuk ezek után. miszerint, nagyobb gátakat fejtörés után sem lehetett volna vetni ez áta'ános tanítási elv keresztül vitelének. — S minek eredménye mindez ? A túlbuzga!ómnak, a cé’en való túllövésnek, s a minden ároni újítási viszketognek. — ügy gondolkodunk mi e tekintetben, hogy legyen tárva a tanulás küzdhomokja mindenki előtt, ott vannak a bírák a versenynél, az elégtelenül készülteket utasítsák vissza, de a kötelmeinek megfelelőt, igyekezzenek felemelni s elő haladását) m segélni.— Nekünk csak ily fogalmaink lehetnek a humanismus, a tudományosság terjedése, s az át alános művelődés felöl. Atalánosan elismert nézet az, hogy az iskolai nevelés előnyösebb a nevelendök- re mint a magán; de ezzel nincs, s nem is lehet kimondva hogy a házi nevelés, vagy önképzés egyátalán kárhoztatandó, elvetendő. A tanuló is köteles az előadott stúdiumokon kívül még önművelésre törekedni, igy a házban nevelt is. Sőt kimerjük monda ni, hogy erényes családnál, jól választott nevelő mellett több eredményű lehet a nevelés mint oly tanintézetben, hol különféle jellemű tanulók érintkeznek, s különösen hol annyira megnyúltak a kizárásnak kapui;— mondhatjuk itt, s így előnyösebb is lehet a házi nevelés. — Rendes körülmények között azonban mi is az iskolai nevelés féle elvnek vagyunk hívei. Még egy fontos kérdés támasztható a nevelendökre nézve a körül, hogy mily viszonyban állnak ezek tanáraikkal, nevelőikkel? Olyanban-e, mint tisztán hallgató az előadóhoz, vagy olyanban, minő létezik egy férfiú között ki a rábízott tanulók erköl- csiségeért, elöhaladásaéi t stb. felelős, s egy gyermek között, ki nemcsak hallgatója, tanáriínak, hanem iránta köteles tisztelet, s föltétien engedelmességgel tartozik, sok tekintetben éppen úgy mint a szülőknek, iskolai dolgokban pedig még inkább? — Felső osztályokban alig volna szükséges e kérdést szellőztetni, de az algyinnasiumban olmu- laszthatlan kötelesség. Meggyőződésünk azon tétel kifolyása, mely szerint a kozéptano- dai tanár és elemi tanító a gyermekeknek nem csak oktatójuk, de nevelőjük is, s ha ez Ml, — a mi bizonyos, — úgy természetesebb semmi sem mint az, hogy a gyermek tanárában nocsak a tudomány napszámosát, de saját erkölcsi nevelőjét, felelős vezetőjét, s szellemileg második atyját tekintse, ki az ö szel'emét művelődéssel, finomításai ruházza, jellemét példa által nemesíti, elméjét tudománnyal táplálja, s egész lényét a nevelés gyönyörű művészetével, saját tapasztalatai s tudománya, teljes készletével megtisztító1; felékesíti, s mint a homokból kivájt aranyat átadja a társadalomnak. — így kell a tanuló ifjúságnak tanárait tekintenie, ki nem arra van élükre rendelve hogy őket „unalmas" stúdiumokkal, leckékkel stb. gyötörje, őket sanyargassa, hanem arra, hogy oly tanulókat, kik a tudományosság lépcsőin letakarván .emelkedni a gymnasiumba lesitek, bennük a fokról - fokra való emelkedés keserves de dicső munkája közben, segítők—s támogatókra leljenek. Ne legyen a feladvány „lecke,“ minek gondolatára is borsódzik némely tanuló háta, de legyen oly egyes részecskéje valamely tudománynak, mely - re apró adagokban adunk át az emlékező tehetségnek, hol ez idővel önművelés által összeforr, s önálló tudományinál válik. Ez a tanítás és tanulás viszonyos feladata. így kell hogy felfogja a tanuló az eléje adottakat, mit ha valamely oknál fogva nem értene, forduljon teljes bizalommal nevelői, különösen az illető előadó tanárhoz fel világosi- fásért, mit az készséggel meg ad,—s ha így teendnek, minden iskola megoldandja tél- adatát. Az elő nem haladás okai ugyanis soha se kerestessenek minduntalan és minden