Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1876
18 II. Osztály. Vallástan. Hét. 2 óra. K. k. Frenzl. Litnrgika. A rom. katli. anyaszentegyház szertartásainak magyarázata. Latinnyelv. Hét. 6 óra. K. k. Szepesi Imre latin alaktan a II. II. Igetan átdolgozta Budavári József, Bpest. 1877. Az első osztály tananyaga főbb részeinek ismétlés« után az igéről általában; sum segédige; cselekvő, szenvedő és álszenvedö igék; körülírt igeliajlitás; az igék múlt ideje és hangyattszava; rendhagyó,— hiányos— és személytelen igék. Fordítások latinból magyarra és magyarból latinra. Remekírók könyveiből válogatott erkölcsi mondatok, apophthegmata és narrationes cimíl olvasmányok fordítása. Iletenkint egy iskolai, kijavítás után letisztázandó gyakorlat. Magyarnyelv. Hét. 3 óra. K. k. Szvorényi József nyelvtana és olvasókönyve. Az első osztályban előadott tananyag ismétlése s gyakorlati alkalmazása,— fötekintet- tel a m oldatok kíilöabféle nemeire. Az igék általában; a rendes, rendhagyó, személytelen s hiányos igék ragozása; szóképzés, szóösszetétel a szók helyesírása, a mondattan tüzetes tárgyalása. Szavalmányok betanulása. Olvasmányok: Kaland a szemüveges kígyóval: A mák; Adomák. Jellemvonások; A fák és némely növények hasznai az em- berieségre; A haragvó atya; A jó fiú nem szégyenli szülőit; A trójai fa-ló; Lycurgus; Regülus; Jeruzsálem pusztulása: Atilla Roma falainál. Mindez tárgy ismételve, tekintettel a hangsúlyos olvasásra és elemzésre. Iletenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat, mely kijavítás után otthon letisztázandó, tárgyait képezték a nyelvtani szabályokra vonatkozó gyakorlatok. Egyszerű s összetett, szókra mondatok alkotása. Németnyelv. Ilet. 2 óra. K. k. Graf Jakab. I. R. Bpest iís<7. A segcü— ien- des— és rendhagyó igék megismertetése, folytonos fordítások mondattani alapon, Szavak emlézése. Kisebb írásbeli gyakorlatok. Földrajz. Hét. 2 óra. K. k. ltibárv F. Egyetemes Föld irat. Előre bocsáttatott Europa általános leírása, tekintve annak határait, fokait, fekvését: éghajlati, begy - és folyó rendszeri, természetrajzi, néprajzi, politikai, vallási, nyelvi, ipari, kereskedelmi, szellemi, műveltségi statisztikai stb. viszonyait. Ezek után Europa államai egyenkint bőnek ismertetve általánosan és részletesen, különös tekintettel monarchiánkra, földrajzi gyakorlatok egyes országok térképeinek fokozatos rajzolásából állottak. Mennyiségtan. Hét. 4 óra. K. k. mint az I.-ben. Számtan. Törtekkel való Imreietek ismétlése. Tizedes törtek. Számolási rövidítések. Rövidített szorzás és osztás. Olasz gyakorlat. Arányok. Az egyszerű hármasszabály. Százalék- számítás. A méter - rendszer. Mértan. Síktan. A kör fogalma s annak főbb tulajdonságai; körbe irt és körülírt sokszögek. A négyzetek, derékszögű egyenközények, az egyenközények, háromszögek, ferdéinek, szabályos és nem szabályos sokszögek és a körök kerületeinek és területeinek kiszámítása. Az idomoknak más egyenlő területű idomokon való átalakítása. Megfelelő gyakorlatok. Természetrajz. Ilet. 2 óra. K. k. Mihálka. A téli szakban ásványtan; a nyáriban növénytan. A nevezetesebb ásványok és nőiéinek ismertetése, leírása és osztályozása. tekintettel azon tulajdonságaikra melyek őket leginkább jellemzik, úgy szintén a haszonra vagy kárra mely az emberiségre háramlik. Rajz. Mértani szerkesztések körzővel és vonalozóval, a síkmértan előadásával párhuzamosan. — Szabadkézi rajz. Ivörrajzok az emberi fej egyes részeitől kezdve. Testgyakorlat és Szépírás, mint az I.-ben. III. Osztály. Vallástan. Hét 2 óra. K. k. Róder. Ő szövetségi biblia, Latinnyelv. Hét. 5 óra. K. k. Szepesi Imre. A mondattan alkatrészei. A szó e- gyeztetés, a kettős alanyeset, a szóvonzat. Az esetek egyenkinti tárgyalása, A névmá
