Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1876
17 III. Tanterv. I, Osztály. Valiásian. llotenkint 2 óra. Katekismus. Kézikönyv: Közép Katekizmus. Pest 1871. Az ember végcéljáról, a k. k. hitről, a parancsolatokról, szentségek - és szentel- ményékről, kér. igazságok és az imádságról szóló tan. Latíínnye'v. 1 let. (>. óra. k. k. Szepesi Imre. Pest 1870. Elő ismeretek, az alaktanból a nevek. igék. számnevek, névmások, elöljárók, kötszók, határozók, a fő - és melléknevek egyeztetése, a nevek nemei, a szükséges szavak emlézése a feladott fordításokhoz és erkölcsi mondásokhoz. Hetenkint egy írásbeli iskolai dolgozat. Magyarnyelv. Hét. 3. óra. K. k. Szvorényi Jézsef nyelvtana és olvasókönyve. A nyelvtan elemei különös tekintettel a helyes Írás főbb szabályaira. Egyszerű és összelőtt mondat. A fő,- mellék,- számnév és névmás ragozása, a melléknév fokozása, a beszéd részek mondatbeli viszonya. Az oktatás elméleti részének megfelelő gyakorlati tárgyalása a nyelvtanban előforduld példák — és a. felvett kővetkező olvasmányoknak : Andor és Vilma; Jelenet az erdőben; Az emberi test jeles tulajdonai; Egy jámbor ifjú az áldozatnák Emlézésfd felvétetett lő. db. Németnyelv. Hot. 2 óra. K. k. Graf, Jakab. I. P. Bpest. 70. A betűk ismertetése, azok írása és helyes kiejtése, felosztása, A személyes névmások sein segéd igével. A személyes .névmások onutckint, külön, majd ismét egybe foglalva; ugyan így a határozott és a határozatlan névelő. A haben segédige jelene. A miPató és birtokos névmások egyesben, utánna a névelő szerint többesben. Nehány ige a jelentő mód jelenében. majd félmultjában. A főnevek 5. ejtegetésre osztatása egyénidnt, utóbb egybe foglalva. A tulajdon nevek ejtegetése, a melléknevek, ezek ejtegetése főnevekkel, ugyanezek rendes és rendhagyó fokragozása. A határozók képezése. A .3. segédige; werden fejtegetése. A számszó; ennek felosztása. A névmások bővebb isméi tetőse, ejtegetésük minden változatban. Számos gyökszó elemzése, különösen az igék múlt részesülője. Kisebb mondatok vegyes forditá-a és elemzése. Földrajz. I-Iet. 2 óra. K. k. líibáry. A magyar királyság földirata. A menyiség és természettani földrajz főpontjai és a szükséges földrajzi fogalmak magyarázata. A tengereknek és az 5 földrésznek általános és összehasonlító leírása. Az általános nép- isme. Magyar ország földirata. Térképvázlatok készítése. Mennyiségtan. Hét. -4. óra. K. k. Móniik szám-és nézi ot tana. I. Sztn. A tízes számrendszer, a négy első szállítani mi velet nevezetlen és megnevezett, egész és kő- zöm: *ges tört számokkal, kiváló tekintettel a fejszámolásra. A közéletben leggyakrab- Ьф előforduló mértékek és pénznemek megismertetése, és begyakorlása. A számok oszthatósága, a kettős tétek A méter- rendszer.— Mértan. A pont; vonal; szög; e- gyeakőzü vonalok; háromszög; egyeakö/ények szerkesztése s több tulajdonságaik megismertetése. Megfelelő gyakorlatok. Természetrajz. Hét. 2. óra. K. k. Mihálka. Az álattan elemei. Az állati test működése. Egyes állatok ismertetése, leírása és osztályozása, különös tekintettel azon tu'ajdoimkm. melyek leginkább észlelhetők és haszonra vagy kárra mely az emberekre háramlik. Rajz. lift, 4 óra. Mértani rajz szabad kézzel, körző és vonalzó nélkül. Az évfolyam első felében egyenes és görbe vonalok, szögek stb. után rajzolása; az év második felében sodrony és bádog minták után: egyenes vonal, egyenkezö vonalak; derékszög; négy- és többszög; körlap; henger; gúla; kúp; gömb. stb. Testgyakoriat. Hét, 2 óra. Szabad,— rend,— eszközökkel és eszközökön való gyakorlatok oly módon, hogy minden egyes órában az egész test igénybe vétetik. Szépírás, liet. 1 óra. Ütenymódszer szerint.
