Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1876

zonbaii esetek, midőn nem.kell minden áron ellenszegülést tanúsítanunk, van eset midőn engedhetünk; különösen ha látjuk hogy engedékenységünk a gyermekre oly hasznos, hogy tanul belőle jövőben vágj- 'nem kívánni e félét, vagy másként tanulságossá válik rá nézve engedékenységünk.— Ha cselédre bízzuk gyermekünket, válogassuk ezeket nagyon meg, s ellenőrizzük azok minden mozdulatát.—Hány és hány szerencsétlenség lett mir általuk okozva! Őrizzük szeretett gyermekeinket azok s ikszor szenynyes kezétől. s őrizzük ártatlanságát azok bűnös nyelvétől ! — A mennyire lehet az édes anya legyen gyermekének dajkája,—hisz így rendelte Isten! ezért adá szivébe a gyöngéd a- uyai szeretetet!

Különös gondot fordítsanak a szülök arra, hogy cselédeik a rájuk bízott kisdedek ártatlanságát ne veszélyeztessék erkölcs rontó beszédek, hazugságok, rém - históriák elmesélése, kísértetek, stb. általi ijesztgetéssel, mert sokszor életébe és szerencsétlen betegség s más e félébe kerültek már ily meggondolatlan súgok.

Lassanként fejlődésnek indul a gyermek egyik-másik képessége, s ekkor itt az ideje hogy őt óvó intézetbe adjuk, hol a helyes gondozás és ápolásról rendesen gondoskodva van, s így a gyermek jó felügyelet alatt érintkezvén más gyermekekkel megszokja távol lenni szülőitől, rendhez, fegyelemhez, s a társas élethez simul egyrészt, míg másrészt, jól eltöltött nap után örömére szolgál szerető szülőinek viszontlátása. —

Midőn a gyermek ez intézetből magasabba, vagyis nyilvános iskolába adatik, szükséges hogy a szülő ellenőrzője legyen az iskolai törvényeknek a gyemnek magán életére nézve. Ne gondolja egy szülő se, hogy növekedvén a gyermek korban, épp oly arányban fogyhat a szülő gondja a gyemnek nevelésére nézve!— Éppen nem! Tanítói oktatják öt saját törvényeik szerint; de a szülök mégis nevelői maradnak gyermekeiknek. — Ez fontos dolog mind a szülőkre, mind a gyermekekre, mind pedig a tanítókra nézve Л gyermek egész házi élete a szülök felelőssége alatt fejlődik. Ezért tehát maguk lássanak hozzá, váljon a gyermek minden cselekménye összhangzik - e az iskolai szabályokkal ? — Ez okból igen helyes int-ézkdesnek tartjuk azt. hogy az iskolai törvények azon része, mely a tanulók nyilvános életére vonatkozik nyomtatás által soka- síttatván kézhesittetik a szülőknek, hegy e törvények tudatával lmjának.

Lássuk azonban egyenkint azon teendőit a szülőknek, melyek a gyermek ily fejlődő korában kötelmeik körébe tartoznak! —

Midőn a gyermek reggel korán (5—G télen; nyáron: 4—5 óra) felébred, intézkedjék a szülő (vagy helyettese), hogy a gyermek rögtön felkeljen, mert a késedelem számtalan bűnnek okozója lehet,— szokjék azonnal hoz á, hogy rendesen elvégezvén mosdását hideg vízzel s öltőzését felügyelet aiári » kői ühnér.yo!: r,;:cr:::t i*»e<dsó

szava ahhoz legyen intézve, ki öt üdítő álommal látta el, ki öt minden hajtól megóvta : Teremtőjéhez, hangosan elmondott áhítatos imában lebegjen hálát Istenének, s kérelmet az egész napra szükséges áldásért. Elvégezvén imáját, szülőit üdvözölje, kérvén szereteteket s vezetésüket egész napi munkájában. Vegye a gyermek könyveit, s a legcsöndesebb helyre vonulván lmzgóan lásson a feladványok megtanulásához, nem tele lármázván a házat, hanem gondolkodva, figyelmesen és halkan. Fennszóval csak idegen nyelvekből való példák tanulása s gyakorlatok olvasása engedhető meg. A szülő kérje írásban az órák rendjét, s naponkint csak egy oldal-pillantásba kerül ily módon ellenőrzése annak, hogy a gyermek kötelességében jár - e el. A tanuló ne zavartassák küldözés, holtba járás s más e félével ha tanulnia kell. Kerüljenek a szülök minden lármát, zajt, mi öt figyelméből kiragadná. Ha teheti a szülő, ajánlatos hogy utálnia nézzen, vájjon gyermeke készülten indul - e iskolába ? —- Haza jövet onnét, köszöntse szülőit illedelmesen, szabad nyugodnia egy negyed órát, azután ismét fogjon azon dologhoz, mely hivatva van egykor öt emberré tenni; mit ha ö tenni vonakodnék: a szülő feddéshez nyúlhat, s ha ez elég nem volna, büntesse öt,— de oly módon, hogy szeme előtt legyen mindenkor, miszerint a szenvedő lény nem más mint saját gyermeke.—No engedjen meg a szülő semmi ellenvetést ha parancsa méltányos, ha lehetetlenséget., illetlent, bűnt stb. effélét nem rejt magában a parancs; mert ily esetben a gyermek en