Erős Vár, 2011 (81. évfolyam, 1-6. szám)
2011-04-01 / 2. szám
81. évfolyam ERŐS VÁR 7. oldal AZ EGYHÁZ HÍREI OTTHONRÓL • Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen február 24-én D. dr. Prőhle Károly teológiai professzor születésének 100. évfordulója megünneplésére rendezett ún. Akadémiai Nap folyamán díszdoktorává avatták Gémes István ev. lelkész-teológust, Szokolay Sándor zeneszerzőt, és dr. Keller Rudolfot, a Regensburgi Egyetem egyháztörténész professzorát. • Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke meghívta a szervezet tagjainak sorába D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspököt, a Magyarországi Egyházak Ö- kumenikus Tanácsának elnökét, aki örömmel tett eleget a megtisztelő felkérésnek. Az elmúlt év márciusában alakult politikamentes, széleskörű társadalmi összefogáson alapuló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet célja az emberi jogok és az emberi méltóság védelme. A tanács tiszteletbeli elnöke Oláh György Nobel-díjas kémikus, az alelnökök egyike Kányádi Sándor költő, az alapító tagok között van többek között Buzánszky Jenő, az egykori Aranycsapat tagja, Sipőcz Enikő, a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök Országos Szövetségének tagja, valamintTempfli József, nyugalmazott nagyváradi püspök • A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. többek között Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki dr. Kamp Salamon karnagyot, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos egyházzenei igazgatóját, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárát, a Lutheránia Énekkar vezetőjét és Dobozy Borbála csembalóművészt, a Lutheránia Énekkar szólistáját; továbbá Németh Lajos-díjat kapott dr. Ittzés Mihály zenetudós, zenepedagógus. Balázs Béla-díjat Tóth Zsolt operatőr, és Széchenyi-díjat dr. Sólyom Jenő kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a bp.-deáktéri ev. gyűl. felügyelője. •Meghalt Kardos Jósef ny. ev. lelkész, és Taschner Ilona FÉBÉ-diakonissza. • Szombathelyen Hasza Mónika az ev. gyülekezet új (másod-) lelkésze. A nyíregyházi ev. egyházközség negyedik — mindent összevetve: negyvenhatodik — parókus lelkészének Zsarnai Krisztiánt iktatták be. • A Magyarországi Evangélikus Egyház — felkérésre — a készülő Alkotmány preambuluma szövegére az alábbi javaslatot tette: "A magyar nép hálával az ezeréves Magyarországért, amelyet a magyar királyok ősi koronája jelképez, tisztelegve mindazok áldozata előtt, akik ezért az országért és népért éltek, szenvedtek és meghaltak, megbecsülve és megőrizve korábbi nemzedékek örökül hagyott anyagi és szellemi értékeit, felismerve, hogy a múlt hibáiból tanulni kell, feltétlen tisztelettel fordulva az élet minden formája felé, felelősséggel a jelen és jövő nemzedékek, önmagunk és utódaink szabadsága és boldogulása iránt, megfontolva, hogy igazán az szabad, aki nem önmagáért van, hanem aki mások javára él, tudva, hogy egy ország, és nép ereje a gyengék javával mérhető, azzal az elszánással, hogy egymással és szomszédainkkal, az egyesült Európában és a világ népei között békében akarunk élni, és abban a reményben, hogy az igaz emberség előmozdítására tett erőfeszítések nem hiábavalók, kinyilvánítja és elfogadja az alábbi alkotmányt, amely törvénye minden további törvénynek." • Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. március 16-án a berlini magyar nagykövetségen találkozott németországi magyar szervezetek vezetőivel, és magas állami kitüntetéseket adott át olyan Németországban élő magyar személyiségeknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a magyarságtudat megőrzéséhez, illetve az anyaországgal való kapcsolatok ápolásához. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta D. Gémes István evangélikus lelkésznek, a Stuttgart környéki magyarság lelkigondozójának. A kitüntetést Schmitt Pál, valamint Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője és Czukor József berlini nagykövet adta át. • Négy szakkollégiumot hoznak létre a keresztyén egyházak: Elsősorban cigány főiskolások és egyetemisták jelentkezését várják. Az ősztől működő intézmények fenntartói Budapesten a jezsuiták, Debrecenben a reformátutusok, Miskolcon a görög katolikusok, Nyíregyházán pedig az evangélikusok lesznek. A kormány támogatja a kezdeményezést, az erről szóló szándéknyilatkozatot Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár írta alá az egyházak képviselőivel — evangélikus részről dr. Fabiny Tamás püspök. Egyúttal megalakult a Keresztyén Roma Szakkollégiumi Hálózat. • Az 1883-ban Keresztyén Ifjak Egyesülete (KIÉ) néven megalakult szervezet 1950-ben történt eőszakos feloszlatásakor már vagy negyvenezer tagot számlált és — nem mellékesen — közel negyven saját ingatlannal rendelkezett. A világ legnagyobb, jelenleg mintegy 45 milllió fiatalt tömörítő keresztyén ifjúsági szervezete (YMCA) azonban nem feledte a keleteurópai nemzeti szövetségek érdemeit, és a rendszerváltást követően hathatós segítséget nyújtott a mozgalom felélsztéséhez. Idén húsz éve, hogy 1991-ben újjászerveződött a Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület, amelynek balatongyöröki konferencia központjában március 12/13-án ünnepelték meg a jubileumot.. Az ünnepség igehirdetője Gáncs Péter elnök püspök volt, s az ünneplőket mind bel-, mind külföldről — társszervezetek is — számosán köszöntötték. Lupták György esperes a KIÉ jelenlegi elnöke, immár tizenöt éve. • Latinnyelvű evangélikus mise? Első hallásra bizony fából vaskarika, groteszk és abszurd mondat. Holott az Ágostai Hitvallásban mély meggyőződéssel vallották eleink, hogy "a mise megmaradt nálunk, és a legnyobb áhítattal ünnepük". Hazánkban azonban különféle történelmi okokból az elmúlt két és fél évszázad során idegen befolyásra tragikusan puritánná szegényedett az evangélikus Istentisztelet. — és ezen az évek óta tartó Üturgikus reform talán még sokáig nem tud majd érdemben változtatni. Ezen a háttéren bízvást nevezhető történelmi eseménynek, hogy február 3-án a zuglói evangélikus templomban egy kisebb gyülekezet Luther latinnyelvű, megreformált miserendje (Formula Missae) szerint ünnepelte az Istentiszteletet. •Szobrot avattak Veszprémben Wass Albertnek, a XX. századi magyar irodalom egyik legjelesebb erdélyi alkotójának. Ä szoboravató ünnepen áldást mondott Ittzés János, a Nyugati (DunántúH) Ev. Egyházkerület püspöke is.«
