Erős Vár, 2008 (78. évfolyam, 1-5. szám)

2008-06-01 / 3. szám

PÜNKÖSDI GONDOLATOK PÜNKÖSD UTÁN 6. oldal_____________________________ERŐS VÁR________ “De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres ma­gának. Az Isten Lélek, és akik imád­ják Őt, azoknak lélekben és igazság­ban kell imádniuk.” János 4:23-24 Annyi felé keressük Istent életünk so­rán, s annyi mindenben vélünk nyomá­ra bukkanni. A szeretetben, a meghitt boldogságban, a másik embertársban, a szenvedőkben és nyomorgókban ta­lán egyaránt felsejlik előttünk Krisztus arca. De lehet, hogy a mindennapi haj­tás, a “pénzcsinálás” — making mo­ney, ahogy az angol olyan szemléle­tesen kifejezi — megkívánta eszeve­szett élettempó vagy más passzió kizárólag vasárnapra, a templomfalak közzé zárja azokat a perceket, amikor gondolatban mégiscsak Teremtőnk felé fordulunk, egyházi énekeket énekelve vagy az igehirdetésre figyelve. Jézus azonban a fent idézett igében valami egészen más jellegű Isten-em­ber kapcsolat lehetőségére és egyben kívánalmára hívja fel a figyelmünket. Mert bár Isten valóban mindenütt és mindenben jelen van, lényegét tekintve azonban Lélek, s az Ő imádói is lélek­ben és igazságban járulhatnak legin­kább Őhozzá. Mit jelent lélekben imádni Istent? Nos, talán legfőképpen azt, hogy ön­magunk bensője felé fordulva, legmé­lyebb lelki régióinkon is túlhaladva ke­ressük Őt, Aki az élet leheletével és saját Leikével ajándékozott meg min­ket, az istenképü Embert. Mint ahogy az imádság rendes helye is az a bizo­nyos benső szoba (Máté 6:6). S mintha zajos és egyre fékevesztettebb fogyasz­tási, szórakozási és munka-őrületbe hajszolt világunkban éppen ez a benső szoba maradna egyre inkább zárva... Jó hír, hogy az Atya keresi az Ő imá­dóit. Isten az, Aki magához vonzza mindazokat, akik őszintén felé törek­szenek. S éppen pünkösd csodája, a Szentlélek kitöltetése erre a legnagy­szerűbb példa. Kívánom tehát, hogy a kettős lángnyelvek gyulladjanak ki szíveinkben most, amikor nem sokkal piros pünkösd ünnepe utáni időszak­ban vagyunk, hogy megtapasztalhas­suk azt a túlcsorduló örömöt és hitet, amit egykor az apostolok is átéltek az Egyház születésnapján. Pál apostol mondja: “Aki pedig az Úr­ral egyesül, egy lélek Ővele.” (lKorin­­thus 6:17) Ennek reményében és tu­datában csendüljön majd ajkunkon, de legfőképpen lelkünk mélyén a lutheri himnusz: “Jövel Szentlélek Úristen, töltsd be szíveinket bőven!” Ámen. * Kedves Erős Vár Olvasóközönség! Az elmúlt két tanévben abban a meg­tiszteltetésben volt részem, hogy az o­­hioi Columbusban, a “Trinity Lutheran Seminary” intézetben folytathattam te­ológiai tanulmányokat ösztöndíjas di­ákként, s íme most elérkezett a haza­térés ideje. Bízvást mondhatom, hogy mind lelkiekben, mind szellemiekben sokat gazdagodtam, s külön örömömre szolgált, hogy az amerikai magyarság, s benne az amerikai magyar evangé­­likusság örömeibe és gondjaiba is be­pillantást nyerhettem. Ezúton szeretnék hálás köszönetét mondani az Amerikai Magyar Evan­gélikus Konferencia intézőbizottsága tagjainak — Bernhardt Béla főespe­resnek, Rácz Zsuzsának, Rigney Ildikó lelkésznek, dr. Tomaschek Lászlónak — akik állhatatos munkájukkal, fára­dozásukkal, és támogatásukkal eddig immár két tucat magyar evangélikus teológushallgatónak tették lehetővé, hogy azok itt, külhonban szerzett ta­pasztalataikat az anyaországi magyar evangélikusság épülésére és ápolására kamatoztathassák. Isten áldja meg őket mindezért! Egyúttal az Úr áldását kívánom min­den kedves amerikai magyar evangé­likus testvérem életére is, bízva abban, hogy bár morzsolódó, maroknyi nyáj vagyunk, azért mégiscsak a Jó Pásztor az, Aki vigyáz ránk, hisz Hozzá tarto­zunk: Ez az, ami igazán fontos. Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel, dr. László Virgil teológushallgató.-»Utóirat: A búcsúszavakat köszönjük és azokat viszonozva Virgil életútjára a kegyelmes Isten áldását kívánjuk. Nem maradhat említés nélkül az, hogy Vir­gil az intézet 2008-as “Theodore Lie­­feld” Díját nyerte el a bibliakutatás te­rén végzett kimagasló teljesítményéért. Ezt a díjat 18 éve adják ki évről évre egy-egy érdemes hallgatónak. Virgil személyében először kapta a Díjat — az elismerő oklevélhez még 400 dollár jutalom is társul — külföldi hallgató! Szeretettel gratulálunk! Az AMEK inté­zőbizottsága. X LUTHER A HITRŐL [Zsidók 11:1.] Az éppen a hit legne­mesebb és legdrágább vonása, hogy szemét behunyva egyszerűen és boldo­gan mindetn Istenre bíz, Nem kutatja, hogy Isten miért bánik vele így, vagy úgy, hanem akkor is Őt tartja a legfőbb jónak és igazságnak, ha az ész, érzület, s tapasztalat csupa haragot és mél­tánytalanságot látna is. Ezért mondja az ige, hogy a hit olyasmiről való meg­győződés. amit nem látunk, sőt aminek talán az ellenkezőjét látjuk. Ezért Isten szeretetetének és tiszteletének legma­gasabb foka is az, hogy Őt mindennek ellenére is jónak, igaznak tartjuk, és dicsőítjük. Mert ez megbotránkozás szörnyű veszedelme nélkül csak úgy lehetséges, ha természeti szem helyett tiszta hittel tekintünk rá. ♦ [Lukács 17:5.] A keresztyének testvéri közösségében egyik szentnek sincs többje, mint a másiknak. Péter és Pál nem kapott többet, mint Mária Magda­léna, vagy te meg én. Egy nyájhoz tar­tozunk, egyenlő testvérek vagyunk; nincs személyválogatás. Mária, az Úr anyja, Keresztelő János, és a megfeszí­tett lator ugyanazt a jót birtokolják, amit te, én, s valamennyien, akik meg vagyunk keresztelve s tesszük az Atya akaratát. Mijük is van hát a szentek­nek? Az, hogy bűneik meg vannak bo­csátva s a Krisztusban ígéretük van vi­gasztalásra és segedelemre minden szükségben, bűn, halál, és ördög ellen. De mindez az enyém is, tied is, és min­den hivőé. Az meglehet, hogy e kincset mi nem tudjuk oly szilárdan tartani és hinni, mint Keresztelő János és Pál apostol, de a kincs ugyanaz. Olyan mint mikor ketten emelik ugyanazt a serleget: az egyiknek reszket a keze, a másiké nem. Vagy amikor ketten tartják ugyanazt a telt erszényt: egyik erős kézzel, másik hanyagul. A kéz, ha erős, ha gyenge, semmit sem ad hozzá az erszény tartal­mához. így az apostolok és köztünk nincs más különbség, mint hogy ők ugyanazt a kincset erősebben tartják. Mindazáltal tudnom kell, hogy ugya­nazt a kincset kaptam, amit a szent próféták, apostolok, és minden szentek kaptak. jök i-------------------------------------------------------------------------­Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet. Ézsaiás 6:3 ________________78. évfolyam

Next

/
Thumbnails
Contents