Erős Vár, 2008 (78. évfolyam, 1-5. szám)
2008-02-01 / 1. szám
ERŐS VÁR 3. oldal HÍRADÁS ÚJ ÚJSZÖVETSÉG-KIADÁSRÓL A református, az evangélikus, és a baptista egyház bevonásával 1996-ban alapított Protestáns Média Alapítvány megbízásából néhány éve egy református, evangélikus, és baptista teológusokból, nyelvészekből, és irodalmi szaktekintélyekből álló, tíztagú munkacsoport dolgozik azon, hogy elkészítse a Károli-Biblia legújabb revízióját. Őket további munkatársak segítik feladatuk végzésében, a Biblia üzenetének tolmácsolásában. Nagy öröm, hogy az újat — vagyis az Újszövetséget — immár kezünkben tarthatjuk. Bár az Ószövetség-fordítás munkálatai még javában folynak, reménység szerint 2008-ban, a Biblia évében megjelenhet majd a teljes Szentírás: Károli Gáspár több mint négyszáz éves fordításának újonnan revideált kiadása. Az Újszövetség próbakiadásként látott napvilágot. Szövegének gondozásában, a fordítás elkészítésében különösen is dr. Kozma Zsoltnak, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nyugalmazott újszövetséges teológiaprofesszorának áldozatos munkáját kell megemlítenünk. Az elkészült fordítás az 1908-ban megjelent, úgynevezett revideált kiadás alapján készült, a korábbi kiadások figyelembevételével. Ez az Újszövetség-fordítás — és majdan a teljes bibliafordítás — hidat próbál verni a Károli-Biblia és a Magyar Bibliatársulat által 1975-ben megjelentetett Szentírás, valamint ez utóbbinak a javított kiadása között. Baranyi József, a Protestáns Média Alapítvány elnöke, az új Szentírás-fordítás szorgalmazója és megszervezője így foglalja össze a fordítás koncepcióját: “A szöveghűség mellett alapvető célunk az úgynevezett revideált kiadás archaizáló szövegének modernizálása volt, de igyekeztünk megőrizni és helyreállítani a ‘Károli-jelleget’, azt, ami nyelvezetében veretessé tette ezt a bibliafordítást. Alapvetően egyetértünk az utolsó — második világháború utáni — revíziós szakbizottságcélkitűzéseivel, és ennek megfelelően a jelen átdolgozás feladata is, hogy kiküszöbölje az 1908-as revízió hibáit, megszüntesse a régies nyelvhasználatot, helyreállítsa az eredeti Károli-fordítást ott, ahol az megromlott, továbbá tekintetbe vegye az új tudományos eredményeket.” A fordítási munkában nagy hangsúly került arra, hogy ebben az új-régi Károliféle Újszövetségben az “ó” és az “új” egymást nem kizárva, hanem egymás mellett jelenhessen meg. Afordítás törekszik a pontos, szabatos nyelvi megfogalmazásra, ezért például az első boldogmondásban nem “lelki szegényeket”, hanem 78. évfolyam________________ “lélekben szegényeket” olvasunk (Máté 5:3). Hadd emeljek ki még néhány igehelyet, hogy betekintést kapjunk az új Újszövetség-fordítás nyelvi világába; abba, amely megőrzi, ápolja nagy bibliafordítónk örökségét, ugyanakkor a napjainkban a Kárpátmedencében élő, magyar nyelven beszélő emberek számára igyekszik közel hozni a Biblia üzenetét! Simeon így ad hálát Istennek e szerint a fordítás szerint: “Most bocsátód el, Uram, a te szolgádat a te beszéded szerint békességben, mert szemeim látták a te üdvösségedet, amelyet minden nép szeme láttára készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és népednek, Izráelnek dicsőségére.” Majd pedig ezt mondja Máriának: “íme, ő sokak elesésére és feltámadására rendeltetett Izráelben, és jelül, amelynek ellene mondanak. Sőt a te lelkedet is áthatja az éles tőr, hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.” (Lukács 2:29—32, 34- -35.) A mennyek országáról szóló példázatok gyűjteménye után Máté evangéliumában ezt olvassuk: “ő (Jézus) pedig ezt mondta: Ennélfogva minden írástudó, aki megtanulta, milyen a mennyek országa, hasonló az olyan gazdához, aki ót és újat hoz elő kamrájából.” (13:52.) Hiszem, a Gazda kegyelme, hogy az “újat” előhozta számunkra. Az a reménységünk, hogy hamarosan az “óval” is megajándékoz bennünket. Öröm, hogy ezt a feladatot olyan “írástudókra” bízza, akik a tőle kapott bölcseséggel és felelősséggel fáradoznak a Szentírás üzenetének megértésében és tolmácsolásában. Varga Gyöngyi - e.-é Á MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁS KEZDETEI Az 1114-ben tartott esztergomi zsinat törvényei közt olvassuk: “... minden vasárnapon a nagy egyházakban evangélium, levelek, és hittételek magyaráztassanak a népnek, a kisebbekben pedig a hittételek és az úri imádság.” Ebből arra következtethetünk, hogy a nagyobb gyülekezeteknek már akkor rendelkezniük kellett az Istentiszteleten felolvasandó szentírási szakaszok magyar fordításával. A legrégibb magyarnyelvű bibliai szövegeket az 1416-1450-es évekből való három kódex őrzi. A Bécsi- vagy Révaikódex Ruth, Judit, Eszter, a Makkabeusok, Dániel, és a tizenkét “kis próféta” könyvét tartalmazza. Az Apor-kódexben zsoltárfordítás található; a Münchenivagy Jászay-kódexben a négy evangélium olvasható. Ez utóbbi érdekessége, hogy névtelen készítői a Szentlelket “Zent Zelleth”-nek fordították. Ebből valószínű sítik, hogy ez a három kódex a Bálint és Tamás pap néven közismert, huszita eretnekséggel vádolt Újlaki Bálint és Pécsi Tamás Bibliájának részeit tartalmazza. Az első nyomtatott magyarnyelvű evangéliumkiadás 1536-ban jelent meg; készítője, Pesti Gábor gyulafehérvári kanonok és küküllői főesperes az Erasmus által görögből latinra fordított Újszövetséget vette alapul munkájához. Nemeskürty István így jellemzi: ”Világos fogalmazású, szép, tiszta szöveg... Ő használta először a maihoz legközelebb lévő, központinak is nevezhető nyelvjárást.” Az első magyarul megjelent teljes Újszövetség az evangélikus Sylvester János fordítása. Az utolsó lap bejegyzése szerint “Újszigeten Abádi Benedek nyomtatta vala 1541. esztendőben” Nádasdy Tamás nádor Újszigeten létesített nyomdájában, mely hazánkban elsőként adott ki magyarnyelvű könyvet. A kötet népszerűségét mutatja, hogy egymás után kétszer is kinyomtatták. Sylvester így nyilatkozik a fordítás közben szerzett tapasztalatáról: “Kisőn vivők eszünkbe az mü nyelvünknek mindenben való nemes voltát.” Azt állítja, hogy a Biblia jelképes beszéde közel áll a magyar nyelvhez: “Él énekekben, kiváltképpen az virágénekekben, melyekben csudálhatja minden nép az magyar népnek elméjének éles voltát a lelésben, mely nem egyéb, hanem magyar poézis.” Kolozsvár lutheránus lelkészének, Heltai Gáspárnak az 1561-ben kiadott Újtestamentum-fordítása szintén Nádasdy újszigeti nyomdájában készült. Heltai 1565 -ig négy kötetben kiadta az Ószövetség legtöbb könyvét is (csak a Krónikák, Ezsdrás, Nehémiás, Eszter, és Jób könyve hiányzik belőle). Ezeket lelkésztársa, Gyulai István fordította Egri Lukács és Szegedi Lajos segítségével. Heltai és munkatársai néhol szó szerint fordítottak, másutt szabadabban; ezt így indokolták: “Mert nem jár a Szentlélek mindenütt a grammatika után, hanem a grammatikának kell a Szentlélek értelme után járni.” Említésre méltó Félegyházi Tamás Újszövetség-fordítása, mely halála után, 1586-ban jelent meg Debrecenben a város költségén. A lutheránus Bornemisza Péter ki szerette volna nyomtatni a teljes Bibliát. E célból kívánt nyomdát alapítani Sáros várában; már nyomdászt is szerződtetett Mantskovit Bálint személyében. Tervében azonban megakadályozta 1584-ben bekövetkezett halála. 1590-ben társa és utóda, Mantskovit nyomtatta ki Vizsolyban Károli Gáspár Bibliáját, az első teljes magyar bibliafordítást. v. a. - e.é. r
