Erős Vár, 2008 (78. évfolyam, 1-5. szám)

2008-06-01 / 3. szám

A REFORMÁCIÓ ÜZENETÉNEK NÉGY OSZLOPA

A REFORMÁCIÓ EMLÉKPARK ÜNNEPÉLYES ÁTADÁSA A FASORBAN

78. évfolyam__________________________EROS VÁR______________________________3. oldal

Egy tavaly őszi borús napon született meg az elhatározás, hogy a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium és a fasori templom melletti elhanyagolt területet méltóképpen rendezi a VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata, mégpedig a helyi protestáns gyülekezetekkel közösen, mivel a terület egy evangélikus gimnázium, valamint egy református és egy evangélikus templom közelében helyezkedik el. Az elképzelés valósággá vált május 12-e napfényes tavaszi napján, pünkösd hétfőjén. Ezen az ünnepen avatta fel Bogárdi Szabó István református, Gáncs Péter evangélikus püspök, és Mészáros Kálmán baptista egyházelnök a parkban felállított emlékművet, Lestyán Goda János szarvasi szobrászművész alkotását. A monumentális emlékmű alapkőletétele tavaly október 31 - én már megtörtént; akkor a lutheri reformáció kezdetének 490. évfordulójára emlékeztek az eseménnyel.

Az erzsébetvárosi önkormányzat területrendezési szándéka egyetértésre talált a kerület protestáns egyházközségeinek vezetőségében. Az alapötlet, miszerint a reformáció egyházainak közös üzenetét kifejező műemlékkel ellátott emlékparkot kellene létrehozni az addig kutyafuttatónak használt területen, Aradi György fasori evangélikus lelkésztől származik. Az emlékpark kialakításának teljes költségét a VII. kerületi önkormányzat állta. Hunvald György polgármester elmondása szerint a szobor 20 millió, a parkrendezés pedig 51 millió forintba került (125 ezer, ill., 320 ezer dollárba).

A Reformációi emlékpark átadása és a reformációi emlékmű felavatása egy egész napos, “Pünkösdi protestáns fesztivál” elnevezésű programsorozat részeként került megrendezésre, amelyen a Luther Kiadó, a Kálvin Kiadó, és a Magyar Bibliatársulat kedvezményes könyvvásárral állt az érdeklődők rendelkezésére.

A program délelőtt 10 órakor ünnepélyes kapunyitással vette kezdetét, majd a játszótéri gyermekfoglalkozások és a Palinta Társulat kicsiknek szóló zenés műsora töltötte ki a délelőtt hátralévő részét. (A park egyik felén játszótér fogadja a gyermekes családokat, a tulajdonképpeni emlékparkot pedig a tér másik felén, az emlékmű körül alakították ki.)

A látogató közönség térzenehallgatás közben bográcsételeket fogyaszthatott ebédre, du. 2 órától pedig megtekinthették a Márkus Színház társulatának előadásában Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

című művének feldolgozását. 3 órától pedig a gyermekek bábjáték-előadása szórakoztatta a résztvevőket.

A reformációi emlékmű átadására, felavatására 4 órakor került sor ünnepi ökumenikus liturgia keretében. Ennek megkezdése előtt a bevezető avató beszédet Hunvald György polgármester mondta el, és köszönetét mondott a protestáns gyülekezeteknek, lelkészeknek, egyházvezetőknek, valamint minden érintettnek, aki valamilyen formában részese volt az emlékpark létrehozásának. Az ünnepi istentisztelet liturgiáját Aradi György evangélikus lelkész vezette és az egyházvezetőkkel együtt leplezte le a Reformációi emlékpark emlékművét.

Bogárdi Szabó István református püspök a reformáció üzenetét egy páli intelem és egy zsoltárvers segítségével fogalmazta meg. A szobor talapzatán is olvasható a páli ige: “Az igaz ember hitből él”, s az istenkeresés során bontakozik ki számára a keresztény élet titka: a világ egyetlen és végső, isteni erőforrásából táplálkozvajuthat—a zsoltáros szavaival—“erőről erőre”, hogy képes legyen a szelídség, az alázat, az irgalom, és a szeretet krisztusi példáját embertársai elé élni. Mindez csakis hitből fakadhat, és a reformáció legnagyobb felismerése éppen ez: hit nélkül nincsen igazi élet.

Gáncs Péter evangélikus püspök a Reformációi emlékpark létrejöttét és pünkösdi felavatását a megújulás közös reménységének távlatába helyezte: talán egy prófécia valóra válásának tanúi vagyunk, ahogy azok a hívek is, akik az első pünkösd csodáj át átélve az egyház kialakulását és egy gyökeres belső megújulást tapasztalhattak meg a kommunikációt és kommuniót teremtő, kapcsolatokat szülő Szentlélek munkája révén. Az emlékmű oszlopai útjelzők a számunkra — mutatott rá a püspök —, amelyek jelzik egyházaink megújulásának irányát (utalva ezzel a talapzatra vésett mondatra: “Az egyház állandó megújulásra szorul”), kijelölik számunkra a találkozás helyét, a reformáció ma is érvényes alapigazságaival utalnak közös gyökereinkre, és indítanak bennünket a közös nyelv keresésére. A sokszínű együttműködés és a közös építkezés üzenete pedig a világnak szól, hiszen ennek az országnak égető szüksége van a sikeres összefogás bátorító példáira.

Nem csupán egy szoboravatáson vagyunk jelen — mondta Mészáros Kálmán baptista egyházelnök, aki leszögezte, hogy

ezen a pünkösdi eseményen fókuszpontba kerül a krisztusi örömüzenet, amelyet az egyházaknak tovább kell adniuk a világban küldetésük során. Pünkösd csodája útjára indította az evangélium nemzetközi diadalát, s ahogy a régiek is továbbadták, amit kaptak, számunkra is kulcskérdés, mit viszünk és adunk innen tovább.

Lestyán Goda János alkotását, a reformációi emlékművet dr. Harmati Béla László művészettörténész, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója méltatta és mutatta be a közönségnek. “Mi a reformáció üzenete a 21. század emberének?” — tette fel a kérdést azzal a szándékkal, hogy azt a szobor mint műalkotás értelmezésének segítségével válaszolja meg. Harmati Béla László három nagy európai reformációi emlékművet sorolt fel, és jellemzett röviden: az 1868-ban állított wormsi, az 1883-ban felavatott lipcsei, és az 1917- ben átadott genfi emlékművet. Az egymástól sok tekintetben eltérő műalkotásoknak van egy közös vonásuk: mindegyikük a reformáció meghatározó alakjainak ábrázolásával próbálja kifejezni a reformáció nagyságát.

A fasori emlékparkban azonban—hangsúlyozta az evangélikus múzeum igazgatója— nem ilyen emlékművet látunk. Lestyán Goda János más utat választott: nem személyeket akart megformálni, hanem a refonnáció alaptanításait próbálta formába önteni a művészi kifejezőkészség eszköztárával. A felülnézetből keresztet formáló négy oszlop a reformáció tanításának négy alappillérét szimbolizálja: “Solus Christus” , egyedül Krisztus. “Sola scriptura” , egyedül az írás. “Sola fide”, egyedül a hit. “Sola gratia”, egyedül a kegyelem. A “négy ‘sola’” alapjaiban változatta meg Európát a 16. századtól kezdve. Ez az emlékmű arra is figyelmeztet: ember, nézz föl! Annak az embernek szól ma ennek a négy felkiáltójelnek az intése, aki életét leginkább a horizontalitás egydimenziós világában éli, és arra van szüksége, hogy a vertikális isteni dimenzió spirituális távlatai megnyíljanak előtte. Ez a négy oszlop nem tárja fel mondanivalóját azonnal: közeledésre, körbejárásra, és feltekintésre van szükség ahhoz, hogy mélyebb üzenete eljusson a művet továbbgondoló emberhez.

Az ünnepi Istentisztelet emlékműavatását követően Márk evangéliumának szabadtéri felolvasása következett, majd az este folyamán egyházzenei koncerten, a ------------folytatva a 7. oldalon------------