Erős Vár, 2007 (77. évfolyam, 1-6. szám)
2007-10-01 / 5. szám
77. évfolyam ERŐS VÁR 5. oldal PROLONGÁLT KEGYELMI IDŐSZAK A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE 1 956. NOVEMBER 1 -E ÉS 1 958. JÚNIUS 1 7-E KÖZÖTT IX. RÉSZ: ORDASS ÉS TÚRÓCZY ISMÉT EGYÜTT Az 1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából cikksorozatban emlékezünk meg azokról az eseményekrei, melyek a Magyarországi Evangélikus Egyházat érintették azokban az időiben. Hálás köszönetét mondunk a cikksorozat szerzőjének, Nt. dr. Böröcz Enikő ev. lelkésznek, a hazai Evangélikus Országos Levéltár tudományos munkatársának. Sz. * Ordass Lajos és Túróczy Zoltán 1949. január 8-át követően hivatalosan 1956. november 3-án találkoztak ismét. A két találkozás között mind a magyar történelemben, mind a magyar evangélikus egyház, de az ő személyes történetükben is világok változtak meg. 1949. január 8-án a szegedi Csillag börtönben Túróczy Zoltán még Rákosi üzenetét közvetítve Ordasst a püspöki tisztségéről történő lemondásra próbálta rávenni. Amikor ez nem sikerült, azzal vádolta a fogoly püspököt, hogy egy célja van, ti. az, hogy “dicsfényt” gyűjtsön a feje köré, és közben nem hallja meg “az egyház életföltételeinek hangos, követelő szavát”. Ordasst nagyon bántották ezek az igazságtalan vádak, és ezt ott helyben meg is mondta Túróczynak. Alig három évvel később, 1952. februárjában—Ottlyk Ernő ÁEH-ban tett jelentéseinek köszönhetően — Túróczy Zoltánnak is menni kellett a püspöki székből. Az államhatalom megvonta tőle a bizalmat. Ordass nyolc, Túróczy négy évig élt belső-emigrációban. Az Ordassal történt események, az ő kettős rehabilitációja Túróczy Zoltán sorsában is változásokat idézett elő. Túróczy 1956. október 23-án Győrben találkozott Vető Lajos püspökkel és Veres Pál ÁEH-s osztályvezetővel. Itt már nem csak a rehabilitáció kérdése merült fel, hanem az is, hogy Túróczy esetleg átvenné az Északi Evangélikus Egyházkerület kormányzását. A találkozás előtt két nappal, majd 1956. november 2-án elhangzott a nyíregyházi illetve a délszabolcsi gyülekezetek kérése: Túróczy Zoltán vegye át ideiglenesen az északi egyházkerület vezetését. Az 1956. november 3-án tartott megbeszélésen maga Ordass is erre kérte Túróczy Zoltánt. Ordass legjobb emberei, Bottá István és Kendeh György az 1948-as és azt követő események miatt Túróczy Zoltánt csak “ügyvivő” püspökként tudták volna elképzelni. Ők ketten, de mások is azért lobbiztak, hogy Schulek Tibor, ifj. Prőhle Károly, esetleg Szabó József legyen majd a püspök. Bottá és Kendeh attól féltek, hogy Túróczy Zoltán megint cserbenhagyja Ordasst, és túlzott lojalitást fog mutatni mind az államhatalom, mind pedig az egyházellenes tevékenységet folytató, egyelőre a háttérben várakozó volt egyházi vezetők irányában. Azonban időközben megtörtént a kiengesztelődés Ordass Lajos és Túróczy Zoltán között. A kezdeményezés a többszörösen megbántott és megalázott Ordass Lajos részéről indult el. Scholz László a visszaemlékezéseiben a következőket írta erről: “Kettejük titka, hogy ez, hogyan és miképpen ment végbe, ezt Ordass Lajos nem mondta el, csak annyit, hogy megtörtént.” A kiengesztelődés dátumát illetően azonban van egy támpontunk. Éspedig az, hogy ennek 1956. december 7-e előtt kellett megtörténnie. Ugyanis ezen a napon az ÁEH-ban Ordass — Túróczy Zoltán kérésének eleget téve, és az ő megbízatásából — rákérdezett arra, hogy nem jelentene-e hátrányos helyzetet az északi egyházkerület számára, ha őt püspökké választanák. Ordass közvetítő szolgálatának köszönhetően Horváth János ÁEH-elnök ugyanazon a napon találkozott Túróczy Zoltánnal. Bocsánatkéíésnek is beillő módon beszélt Túróczy 1952-es eltávolításáról, és kijelentette, hogy örülne annak, hogy ha “bárminő egyházi szolgálatban” együtt működhetnének. Hírek keringtek arról, hogy maga Ordass is, az ÁEH-elnök is más kombinációkban gondolkodtak, azonban állítólag egyikük sem merte eztamásiknak előhozni. Ordass embereinek a Túróczyval szembeni akciója nem járt eredménnyel. Ezt nem csak ők, hanem a hozzájuk hasonlóan gondolkodók is tudomásul vették. Arra a kérdésre, hogy mi volt az a legfontosabb mozzanat, amely Ordasst a Túróczyval történő együttmunkálkodás mellett kötelezte el, a válasz mindenképpen a kettejük közötti kiengesztelődés. Ez a kiengesztelődés azért is ment könynyebben, mert Túróczy Zoltán 1950-től kezdődően eleinte a háttérből, majd 1952- től egyre markánsabb módon hagyta maga mögött saját egykori vonalának bizonyos elemeit. Nem csak az akkori egyházpolitikával, hanem azokkal az egyházi vezető társaival is konfrontációba került, akik ezt az egyházpolitikát kritikátlanul dicsőítették és kadáver engedelmességgel végre is hajtották. 1952-es eltávolítását követően semmi illúziója nem maradhatott sem az államhatalom, sem a megmaradt egyházvezetők ténykedésének egyházellenes jellegét illetően. Ezek a meglátásai azzal is együtt jártak, hogy több ponton revideálta a saját korábbi álláspontját, és több dologban igazat adott Ordassnak. Ordass 1957. február 6-án — a saját születésnapján — Budavárban iktatta be az Északi Évangélikus Egyházkerület új elnökségét, Túróczy Zoltán püspököt és Mády Zoltán kerületi felügyelőt. Az igehirdetésben Lukács 10:1 alapján többek között a következőket mondta: “Lesz sok olyan kötelezettségetek, amely nem feladata más embernek. Azonban bizonyságtételetek lényege változtathatatlanul ugyanaz, mint minden meggyőződött szívű keresztyén emberé. Utat egyengetni Jézusnak, hirdetni az Ő érkezését, és megszólaltatni Evangéliumát.” Túróczy Zoltán a maga részéről azzal jelezte saját “pálfordulásáf’, hogy harmadik püspöki székfoglalójában az isteni ige középpontba helyezése mellé — 1948-as véleményétől eltérően — elszakíthatatlanul egymás mellé helyezte Róma 13 és az Apostolok Cselekedetei 5:29 igazságait: “Vallom azt is, hogy amikor a felső hatalmasság akarata szembekerül a legfelsőbb hatalmasság akaratával, akkor Istennek kell inkább engedelmeskedni, hogy nem embereknek.” A fenti történések előrevetítették, hogy a' biblikus-reformátori-hitvalló vonal és egy megváltozott ébredési vonal együttműködése ezúttal áldásosabb lesz, mint 1948- ban. [Folytatása következik.] Dr. Böröcz Enikő, ev.lelkész, egyháztörténész AMEKHÍR .................. Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia 32. biennális gyűlésére tisztelettel és örömmel várjuk Ft. Gáncs Péter püspök urat és feleségét Budapestről. A Püspök úr november 18-án a Nyugatclevelandi Magyar Evangélikus Egyház Istentiszteletén prédikál de. 10:45-kor; egy héttel később pedig, november 25-én a clevelandi Első Evangélikus Egyház Istentiszteletén hirdet igét, de. 10:15 órakor. Ugyancsak részt vesz a Püspök úr a clevelandi Magyar Kongresszus programján. A jelzett alkalmakon szívesen találkozik hittestvérekkel és minden érdeklődővel. X djb djb djb djb djb djb djb djb djb djb <A> qfi? cftp cfip rfip rfi? <xT erő erő tx5 Jx5 erő erő cx> <x5 (xT <x> (xT txf <x> oo co