Erős Vár, 2007 (77. évfolyam, 1-6. szám)

2007-02-01 / 1. szám

2. oldal LELKI SEGÉLY LELKI SEGÉLY LELKI SEGÉLY LELKI SEGÉLY LELKI SEGÉLY LELKI SEGÉLY LELKI SEGÉLY LELKI SEGÉLY LELKI SEGÉLY LELKI SEGÉLY SOK VALLÁS — EGY ISTEN? ERŐS VÁR___________________________77. évfolyam “A vallás tagadhatatlan erénye, hogy belekapaszkodhatunk, mint a fuldokló a mentőövbe. Nekünk, akik Európában szü­lettünk, ilyen vallási mentőöv a keresz­­tyénség. De valójában minden vallás u­­gyanazt az Urat imádja a különféle kultú­rákban. Néhány évvel ezelát egy Krisna­­tudatú hívő tanított meg imádkozni, ami­kor Istent kerestem. Azt mondta, hívjam a világ korlátlan Urát, azt, akinél nincs ha­talmasabb, hogy vezessen rá a helyes útra. Mivel evangélikusnak kereszteltek, úgy éreztem, itt a helyem. De jó volna többet tudni a többi vallásról is, hogy jobban megértsük Istent. ” Kedves Testvérem! Bevallom, hogy bár az elmúlt évek során számtalan súlyos élet Az orosházi evangélikus templom tornya az előtérben Szent István mellszobra helyzetben élő testvérem levelét tartottam már a kezemben, és sok mélységes elve­­szettség története nyílt meg előttem a Lelki segély rovatban, de még soha egyetlen le­vél sem döbbentett meg úgy, mint az Öné. Nyilvánvaló, hogy relativista korunkban egyre jobban virágzik a vallási szinkretiz­mus, amelynek felfogása szerint a sok val­lás lényegében ugyanazt az Istent imádja. De még sohasem hallottam vagy olvastam evangélikus templompadban ülőtől olyan színtiszta szinkretista hitvallást, mint ami­lyet Testvérem fogalmazott meg. Pedig egyszerűen lehetetlen kimutatni, hogy min­den vallás ugyanabban az Istenben hisz, mert a vallások istenképe gyakorlatilag ki­zárja egymást! Egy indiai tanmese szerint egy királynak az udvarában élt néhány, születése óta vak ember. A király egy napon odavezette őket egy elefánthoz, és arra kérte őket, hogy mondják el, milyen az elefánt. Természe­tesen mindenki az alapján írta le az ele­fántot, hogy melyik testrészét tudta elsőre kitapogatni. (Például aki a lábát érintette meg, úgy írta le az elefántot, mintha egy nagy érdes oszlop volna.) A történet ere­deti tanulsága az, hogy minden ismeret tö­redékes, relatív. Senki sincs a teljes igaz­ság birtokában, ezért az emberek istenképe is tökéletlen. A mesének mindenesetre van egy keresz­tyén folytatása is: az elefánt megnyitotta a vakok szemét, és mind ugyanazt látták, vagyis az egész elefántot. A Szentírás ugyanis felfedi, hogy az élő Isten nem passzív, hanem aktív Isten. Nem nekünk kell olyan tudatállapotba jutnunk, hogy megismerhessük, hanem Ő jön utánunk Jézus Krisztusban, szent Fiában, Ő keres meg bennünket, és Ő nyilatkoztatja ki ma­gát igéjében nekünk! Ő az, aki valóban megnyitja szellemileg vak szemünket, és Szentlelke által hitet teremt bennünk. Ez egyedülálló. A “sok vallás — egy Isten” elvének kép­viselői megkérdőjelezik a vallások, köztük a keresztyénség térítő szolgálatát. Feles­legesnek tartják a missziót, hiszen hit­vallásuk szerint egyik út sem jobb, csak más. De miféle igazság a maszek igazság, amely csupán egy olyan ember vagy csoport számára igaz és fontos, aki vagy amely hisz benne, de másokat nem érint? A mi Urunk világosan tanítja: “Menjetek el tehát, tegyetek tanít­vánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szendé­teknek nevében, tanítva őket, hogy meg­tartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok min­den napon a világ végezetéig.” (Máté 28:19-20) Lehetséges volna-e ennek alapján kétel­kednünk abban, hogy hitünk továbbadása minden ember számára létfontosságú? Sza­bad-e elbizonytalanodnunk afelől, hogy egyedül Jézus Krisztusra és művére van szüksége minden embernek ahhoz, hogy örök életet nyerjen? Testvérem, hányszor hallotta már az igazságot a szószékről! És még mindig úgy hiszi, hogy a “hegycsúcs­ra” többféle út vezet? Vagyis hogy a vallá­sok ugyanarra a problémára ugyanazt a megoldást fogják megtalálni, csak külön­böző módon? Ne hagyja magát megté­veszteni a hitető szellemektől! A vallások az ember örök létkérdéseire különböző feleleteket adnak, merőben más­ban látják az emberiség problémáinak gyö­kerét, és más az emberi lét céljáról alkotott képük is. Ezért nincs egy hegycsúcs, ha­nem inkább sok hegy van, és sok út. És ezek az utak soha sem találkoznak. Adjon hálát az Úrnak, hogy Krisna-tuda­­tú ismerősének (a hinduizmus egyik irány­zatának, a vaisnavizmusnak a hagyomá­nyait követő hívő; szent irataik a Védák) a javaslatára elmondott imájára az a drága Megváltó felelt, Aki keresi az elveszette­ket, Aki utánamegy az eltévedt bárány­­káknak! “Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!” (5Mózes 6:4)- olvassuk a Tóra leghangsúlyosabb kijelentését. És fülünkben van Jézus Urunk szava: “Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és ki­jár, és legelőre talál.” (János 10:9) Mindezek alapján fel kell vállalnunk, meg kell élnünk és tanúsítanunk is kell Krisz­tus-hitünk kizárólagos igazságát. Egészen egyszerűen kárhozatunk vagy üdvössé­günk múlik rajta. És azokéi is, akiket ta­nítunk. Ha Testvérem meg kívánja ismerni a vallások történetét és tanítását, akkor könnyedén megtalálhatja az alapismerete­ket az ismeretterjesztő kiadványokban. Vi­láglátása ugyan tágul, de az élő Istent nem fogjajobban “megérteni”! Kérem, olvassa a Szentírást, és kérje most már az élet Urát: nyissa meg Önnek Lelke által az ige értelmét, hogy szilárd hitvallóvá lehessen! Bátorító szeretettel: Szókéné Bakay Beatrix ev. lelkész (Ósagárd) - e.é. - az “Evagélikus Élet” "Lelki segély” rovatának a vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents