Erős Vár, 2005 (75. évfolyam, 1-6. szám)

2005-04-01 / 2. szám

I EROS VÁR 75. évfolyam NINCS FÜGGETLENSEG - NINCS FÜGGETLEN HÚSVÉT 2. oldal Olvasd: János 20:11-18 Álmodik az ember a teljes függetlenség­ről minden korban. A gyermek, hogy mi­kor lesz olyan nagy, míg saját lábára állhat és nagykorúvá serdülve kimondhatja, füg­getlen életet élhetek. Közben keserűen csa­lódik, mert lépten-nyomon “saját lábába bottlik” és elesik. Népek felujjonganak, a­­mikor üt a szabadságuk órája, mert kiala­kíthatják magunknak önazonosságuk arcu­latát. Közben rájönnek, hogy egy másik “izmus” bűvölete ejti rabságba független­ségüket. Kiderül, hogy nincs itt e földön tökéletes függetlenség, mert valahol, vala­miért kötve vagyunk, vagyis valamiben tekintettel kell lennünk a szomszédunkra, akár házfal vagy országhatár választ el. Saját függetlenségem határain belül nem léphetem át zajban a határt és nem sértheti meg egyik ország a másikat illegális átke­lésekkel. Isten Jézus Krisztus földrejövetelével történt megváltói munkáját nem szigetelte el Jézus testi mivoltának különböző fázi­saiban. Nekünk keresztyéneknek a húsvét ténye, a feltámadás öröme mindent áthat. Pál apostol írja: “ha Krisztus nem támadt fel, akkor üres a mi igehirdetésünk, de üres a ti hitetek is” (lKorinthus 15:14). De üres, tartalmatlan, hiábavaló a mi hi­tünk, ha belekiáltjuk mai kérdéseinket, fáj­dalmainkat Krisztus üres sírjába és vissz­hangként csak saját hangunkat halljuk, mert nem ismerjük a “teljes" Krisztust és sírva keressük, mint húsvét után magdalai Mária, aki könnyei fátyolán át nem látta, nem ismerte fel. Ne csodálkozzunk azon, hogy Jézus testét kereste, mert Ő valósá­gos testben jelent meg. így moindhatjuk, hogy nincs húsvét karácsony nélkül. Azért támadhatott fel testben, mert kisgyermek­ként született és testi mivoltában végigjárta a gyermekkor fokozatait, fejlődését, mert “gyarapodott bölcseségben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” (Lu­kács 2:52). És nem lehet függetleníteni húsvétot nagypéntektől sem. Pár évvel ezelőtt meg­kérdezték tőlem húsvét előtt egy rádióri­portban: “Ugye Önöknél nagypéntek a leg­nagyobb ünnep?” Csak húsvéti összefüg­gésben adhattam erre választ. Mert a Meg­halt a Felmámadott! Csak az támadhat fel, aki halott. Jézusnak meg kellett halnia bű­neinkért, de fel kellett támadnia, hogy üd­vösségünk és örök életünk legyen. Nem beszélhetünk hitelesen húsvétról Jézus mennybemenetele nélkül. Jézus azt mondja igénkben: “Felmegyek az én A- tyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istene­mhez és a ti Istenetekhez” (17.v.). “Jézus tanítványai szeme láttára ment fel a szá­munkra láthatatlan dimenzióba” — mond­ta egyik hittanosom, aki otthon már a különféle dimenziókkal foglalkozott. Sőt, húsvét ténye pünkösdid sem “füg­getleníthető”, mert a Szenlélek nélkül Jé­zus személye csupán a földi “nagyok” kö­zött kaphatna helyet, de nem ébredne hit Őbenne. Luther írja találóan a Harmnadik Hitágazat magyarázatában:”Hiszem, hogy saját eszemmel és erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban, az én Uramban hinni, sem Őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hívott el engem az evangélium által. Ő vi­lágosított meg ajándélakival ...” Isten élő Lelke vezet el az evangélium által az értem megszületett, bűneimért meghalt, üdvös­ségemért feltámadt, és az Atyánál értem közbenjáró Jézus Krisztusban való hitre. Valamikor Budapesten így reklámozták az egykori nagy Corvin árúházat: Nincs karácsony Corvin nélkül. Mi keresztyének valljuk a “teljes” Jézus Krisztusba vetett hittel: Nincs független húsvét-karácsony, nagypéntek, mennybemenetel, és pünkösd nélkül. Egy soproni eseménnyel szeretném mindezt aláhúzni. A fordulat után történt, 1990 húsvét és pünkösd között, egyik szombaton. Megkérték a város lelkészeit, hogy ökumenikus ünnep keretében kerül­jön fel ismét az egykori Deák-téri evan­gélikus elemire a megtalált magyar korona és bontsák ki középiskolánk falából az ad­dig befalazott címert a két angyallal. A cí­merről leválasztott koronát, mely betonból készült, egy közeli falu udvarában találták meg, melyben talán 40 éven át virág nyílt.. Ez alatt az idő alatt államosított elemink­ben egészségügyi szakembereket képeztek középfokon, miközben aközépiskola hom­lokzatán a “befalazott angyalok” vigyáz­tak. Nem tűntek el, csak még nem voltak láthatók, mint Jézus sírboltjában, ahol “két angyal ül ott fehérben, ahol elébb Jézus teste feküdt; az egyik fejtől, a másik láb­tól” (12.v.). Most ismét látható a homlok­zat két angyala gimnáziumunknál és benne folyhat az áldásos munka. Mi pedig, határokon innen és határokon túl, kérhetjük Luther imádságos kérésével, húsvét előtt és után is Atyánkat Jézus által: “Szent angyalod legyen velem, hogy a go­nosz ellenség erőt ne vehessen rajtam. Amen. Szimon János - Sopron NEM LESZ SAJTÓBÁL! Nagy dolog az, hogy a tulajdonképpen mindig szórványjellegű északamerikai magyar evangélikusság lapja immár a 75. évfolyamában szolgálhat hitmélyítéssel, tájékoztatással, s kapcsolattartással. “Mindig szórvány?” kérdezhetné valaki. Igen, még akkor is, amikor tizenkét gyülekezetünk volt, még akkor is, ha kereken 70 lelkészrről tudunk, akik az évek folyamán közöttünk munkálkodtak. 25 évvel azután, hogy az első gyülekezet, azaz az Első Magyar Evangélikus Egyház megalakult Clevelandban, 1931-ben indult meg az “Erős Vár”. Istennek tartozó hálaadással kell ezt az évfordulót megünnepelni. De, ami egykor talán szokásos lett volna, nem lesz sajtóbál ilyen ünneplésre. Megemlékezünk majd az évfordulóról az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia novemberben sorrakerülő közgyűlésén; addigra igyekszünk összeszedni, feltalálni adatokat, részleteket erről a hetvenöt esztendőről. (Érdemes megjegyzem, hogy ugyancsak 1931-ben alakult meg a Magyar Luther­­szövetség. Ez azonban nem bizonyult életképesnek, néhány évi működés után megszűnt. Ennek utóda az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia,, mely 1941-ben jött létre.) Mégis illenék azonban valamiféle közösségi ünneplésbe bocsátkozni. Erről már történt említés vagy négy hónappal ezelőtt. S az ilyesfajta ünneplést komolyan gondoltuk. Ugyanis az “Erős Vár”-nak arra van szüksége, hogy olvasótábora bővüljön. Minden postázás után jön egy-két, sőt több visszakézbesítés “ismeretlen”, “meghalt”, s egyéb más jelzéssel. Fokozatosan fogyunk. Ennek a fogyásnak az ellensúlyozására fordultunk és fordulunk most is olvasóinkhoz — nincsen már kiterjedt gyülekezeti vagy lelkészi hálózatunk—, hogy segítsenek újabb olvasókat toborozni. Bizonyára legtöbbjüknek van ismerőse, barátja, sőt családtagja, aki szívesen venné, ha az “Erős Vár”-t rendszeresen olvashatná, csak nem tud róla. Ezért a már meglévő olvasóknak kell a toborzásra, beszer­vezésre vállalkozniuk, mely igen egyszerűen kivihető. Fizessenek elő egy évre valakinek ajándékként, akár USA-beli (US$6), akár kanadai (US$8/CA$12), vagy tengerentúli (US$ 15) címre. Ilyen ajándékelőfizetést úgy “jutalmazunk”, hogy az ajándékot 2006 vé­géig érvényesítjük és az ajándékozónak egy évvel meghosszabbítjuk az előfizetését. Nem lesz sajtóbál! De milyen szép ünneplés kerülne ki abból, ha a 75. évfolyamban legalább 75, vagy még több ajándékelőfizetésen keresztül növekedhetnék az “Erős Vár” olvasótábora, s így erősíthetnénk szórványközösségünk lapjának szolgálatát hittestvérek és más olvasók javára, és Isten dicsőségére. Ehhez kérem megértésüket és pártfogó áldozatkészségüket, előre is köszönetét mondva. Erős vár a mi Istenünk! Bernhardt Béla, szerkesztő-kiadó

Next

/
Thumbnails
Contents